Farkas Réka
Míg mindenki a parlamenti képviselők, szenátorok „szuper mentelmi jogát” bevezető büntetőtörvénykönyv-módosítás miatt háborgott, kiderült, ennél sokkal veszélyesebb tételt is tartalmaz ama bizonyos „fekete kedden” elfogadott jogszabály: szabad utat ad a lopásnak, többé nem lesznek számon kérhetőek a polgármesterek, megyei tanácselnökök a célzatosan odaítélt munkálatokért, saját vagy közelállóik számára átjátszott pénzekért, rokonaik alkalmazásáért. Sokan eddig is megtették, ám ezután már a lebukástól sem kell tartaniuk.
Két napja hallgatjuk, hogyan magyarázzák képviselőink, politikusaink, hogy tulajdonképpen csak rendet teremtettek a változásokkal, a korábbi törvény visszásságait javították ki, s a honatyák a jogállásukat szabályozó törvény alapján pont úgy felelősségre vonhatóak lesznek, mint eddig. Élen jártak ebben az RMDSZ-esek is, demagógiával vádolták a sajtót, közvéleményt, hogy felült a lejáratókampánynak, nem figyel a részletekre, alkotmányt, törvénycikkelyeket idéznek. Lehet igazuk, lehet csak a jogban kevéssé jártasak etetése zajlik, mindenesetre sokat elárul: az összes igazságszolgáltatási fórum tiltakozott, márpedig ők nem vádolhatóak azzal, hogy nem értik, mi is áll a szövegben. A magyar képviselők szószólói arról már nem regélnek, hogy a saját védelmükre megszerkesztett csomagban gondoskodnak a kisebbekről is, azokról a helyi vezetőkről, akik nélkül nem ülhetnének a parlamenti bársonyszékben. Apró, sunyi módosításokat szavaztak meg, például azt, hogy csak azok kérhetőek számon, akiknek munkaszerződésük és hivatalos munkaköri leírásuk van. Így egyetlen huszárvágással sikerült kivonni a törvény szigora alól nemcsak a képviselőket – de a minisztereket, prefektusokat, polgármestereket, megyei tanácselnököket, tanácstagokat, hisz szerződése egyiküknek sincs, hatáskörüket pedig úgy alakíthatják, amint éppen megfelel. Például ha a polgármester vagy tanácselnök munkakörében nem szerepel az alkalmazási felelősség, akár titkárnőnek is felveheti feleségét, egy célzatosan odaítélt közbeszerzésért pedig többé senki nem lesz számon kérhető.
Romániában eddig is nagyon sokat loptak, annyi közpénz tűnt el a választottak és embereik kezén, hogy abból már rég autópályák hálózhatnák be az egész országot, s az utolsó faluban is aszfalt lehetne. Néhányan lebuktak, mások ellen eljárás folyik, a legtöbben azonban legfeljebb rettegtek, s bíztak kapcsolataikban, no meg összeharácsolt vagyonuk erejében. Ha a hatalmas nemzetközi és hazai felháborodás nem akadályozza meg az új büntetőtörvénykönyv életbeléptetését, többé már aggódniuk sem kell. Szabadon gazdagodhatnak pénzünkből, s nyomhatják mind mélyebb szegénységbe és sötétségbe Romániát. Törvényerőt nyer a korrupció és a lopás.
