Árnyékjelentést készít a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának romániai alkalmazásáról a Mikó Imre Jogvédő szolgálat, a dokumentum már majdnem teljes, várják a kormány jelentését, hogy kiegészíthessék sajátjukat, melyet eljuttatnak az Európa Tanácsnak is – jelentette be Markó Attila képviselő.
Az Európa Tanács háromévente ellenőrzi, miként valósul meg a Románia által is ratifikált charta alkalmazása, a kormánynak októberig kellett volna elkészítenie beszámolóját, ám halasztást kértek, december közepéig kaptak időt. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat által összeállított dokumentáció eddig 130–140 oldal, cikkelyenként veszik számba, mi milyen mértékben teljesült – magyarázta Markó Attila. Vizsgálódásaik során megállapították: a legnagyobb hiányosság az anyanyelv igazságszolgáltatásban történő alkalmazásánál tapasztalható, de az is szembeötlő, hogy Maros megyében a charta majd minden cikkelyét megsértették – sorjázta. Felhívta a figyelmet: az is a nemzetközi dokumentum megsértésének tekinthető, ha nincs információ az előírások tiszteletben tartásáról.
Gondok vannak a nyelvi jogok érvényesítésével azoknál az önkormányzatoknál is, ahol a magyarok aránya 50 százalék alatti, és nem magyar a polgármester: csak a legritkább esetben használható a magyar nyelv. Az árnyékjelentés nagy része Sepsiszentgyörgyön készült, de a kolozsvári központban összesítik a megyékből érkező negatív tapasztalatokat, és ezekkel kiegészítve véglegesítik a dokumentumot. Tevékenységük egyik hozadéka lehet, hogy a román kormány jelentését sem merik oly rózsaszínűre festeni, az előzőekhez képest talán realistább lesz – vélekedett Markó Attila. A procedúra szerint a kormánynak az Európa Tanács főtitkárságára kell elküldenie saját jelentését, és innen juttatják el a nyelvi jogokkal foglalkozó szakbizottsághoz, ugyanide továbbítják az árnyékjelentést is. A dokumentumok tanulmányozása után a bizottság kérdéseket intéz Bukaresthez, majd a helyszínen is vizsgálódnak, és azt követően fogalmazzák meg ajánlásukat – ismertette az eljárást Markó Attila. Legutóbb például azt javasolták, csökkentsék a 20 százalékos küszöböt, az anyanyelvhasználat biztosítása kisebb arányban lakott településeken is legyen kötelező, ám ennek a javaslatnak azóta sem tudtak érvényt szerezni, ellenzékben nem is merik napirendre tűzni, mert félő, csökkentés helyett inkább emelik majd a küszöböt – mondta el a Mikó Imre Jogvédő Szolgálatot kezdeményező és koordináló Markó Attila.
