Árnyékjelentést készít a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának romániai alkalmazásáról a Mikó Imre Jogvédő szolgálat, a dokumentum már majdnem teljes, várják a kormány jelentését, hogy kiegészíthessék sajátjukat, melyet eljuttatnak az Európa Tanácsnak is – jelentette be Markó Attila képviselő.
Az Európa Tanács háromévente ellenőrzi, miként valósul meg a Románia által is ratifikált charta alkalmazása, a kormánynak októberig kellett volna elkészítenie beszámolóját, ám halasztást kértek, december közepéig kaptak időt. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat által összeállított dokumentáció eddig 130–140 oldal, cikkelyenként veszik számba, mi milyen mértékben teljesült – magyarázta Markó Attila. Vizsgálódásaik során megállapították: a legnagyobb hiányosság az anyanyelv igazságszolgáltatásban történő alkalmazásánál tapasztalható, de az is szembeötlő, hogy Maros megyében a charta majd minden cikkelyét megsértették – sorjázta. Felhívta a figyelmet: az is a nemzetközi dokumentum megsértésének tekinthető, ha nincs információ az előírások tiszteletben tartásáról.
Gondok vannak a nyelvi jogok érvényesítésével azoknál az önkormányzatoknál is, ahol a magyarok aránya 50 százalék alatti, és nem magyar a polgármester: csak a legritkább esetben használható a magyar nyelv. Az árnyékjelentés nagy része Sepsiszentgyörgyön készült, de a kolozsvári központban összesítik a megyékből érkező negatív tapasztalatokat, és ezekkel kiegészítve véglegesítik a dokumentumot. Tevékenységük egyik hozadéka lehet, hogy a román kormány jelentését sem merik oly rózsaszínűre festeni, az előzőekhez képest talán realistább lesz – vélekedett Markó Attila. A procedúra szerint a kormánynak az Európa Tanács főtitkárságára kell elküldenie saját jelentését, és innen juttatják el a nyelvi jogokkal foglalkozó szakbizottsághoz, ugyanide továbbítják az árnyékjelentést is. A dokumentumok tanulmányozása után a bizottság kérdéseket intéz Bukaresthez, majd a helyszínen is vizsgálódnak, és azt követően fogalmazzák meg ajánlásukat – ismertette az eljárást Markó Attila. Legutóbb például azt javasolták, csökkentsék a 20 százalékos küszöböt, az anyanyelvhasználat biztosítása kisebb arányban lakott településeken is legyen kötelező, ám ennek a javaslatnak azóta sem tudtak érvényt szerezni, ellenzékben nem is merik napirendre tűzni, mert félő, csökkentés helyett inkább emelik majd a küszöböt – mondta el a Mikó Imre Jogvédő Szolgálatot kezdeményező és koordináló Markó Attila.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
