Az indiai származású Rushdie nevét 1989-ben ismerte meg a szélesebb világ, miután Sátáni versek című művéért az iráni iszlám állam akkori első számú vezetője, a néhai Khomeini ajatollah vallási halálos ítéletet mondott ki rá, a muszlim hívők kötelességévé téve Rushdie megölését. A fatva kihirdetése után jó időre megszakadt a diplomáciai viszony Nagy-Britannia és Irán között, Salman Rushdie pedig hosszú évekig tartó rejtőzködésre kényszerült. Khomeini halála óta azonban az iráni vezetés egyértelművé tette, hogy nem buzdít senkit az ,,ítélet" végrehajtására.
A kitüntetést Pakisztán a muzulmán érzések megsértésének titulálta, és elítélte Salman Rushdie író lovaggá ütését; az iszlámábádi kormány vallásügyi minisztere szerint a kitüntetés öngyilkos merényletek igazolásául szolgálhat. A pakisztáni parlament a nap folyamán Rushdie lovaggá ütését elítélő nyilatkozatot fogadott el, és az ország két városában is tüntettek a kitüntetés ellen az egyik pakisztáni vallási párt diáktagjai. Vasárnap Irán is hivatalosan tiltakozott Londonnál, az iszlám értékek megsértésével vádolva a brit vezetést.
