Párhuzamos világok

Mindeközben Romániában tegnap arról szóltak a hírek: ezúttal a közszolgálati televízió vezérigazgatójának kinevezése okozott újabb feszültségeket a kormánykoalí­cióban, melyet a jelek szerint immár csak az tart össze, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok közös erőkkel próbálják menekíteni embereiket a büntetőjogi felelősségre vonás, illetve a börtön elől.
Három külön hír, melynek semmi köze egymáshoz, de mégiscsak igen hűen és fájóan tükrözi, hol is tart ma ez az ország. Mondjuk Németországhoz képest, ahol a konzervatívok, a szociáldemokraták és a bajorok 90 napon át egyeztettek, tárgyaltak a majdani kormányprogramról, mígnem sikerült kompromisszumra jutniuk, és amíg mindenik alakulat elért valamit abból, amit választóiknak ígért. A szociáldemokratáknak sikerült kiharcolniuk a minimálbér bevezetését, Merkeléknek sikerült megakadályozniuk az adók emelését, a bajorok pedig azzal dicsekedhetnek: elérték, hogy a külföldi kamionokra útdíjat vezessenek be. Három hónapig zajlottak a tárgyalások, de végül sikerült megállapodni, és az borítékolható: a következő hónapokban a német média nem attól lesz hangos, hogy szakadna a koalíció.
De nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha nem Németországhoz, hanem Magyarországhoz viszonyítjuk a romániai állapotokat. Tegnap az Országházban a képviselők a büdzséről tárgyaltak, amely egyebek mellett előírja a pedagógusok bérének emelését, adókedvezmények kiterjesztését, a húsáfa csökkentését – és amely ellen az ellenzék legfőbb kifogása, hogy választási költségvetés, és szerintük tarthatatlan a hiánycél. Ilyen vagy olyan megközelítésben, de a polgárok mindennapjait meghatározó intézkedésekről vitatkoztak tehát – míg nálunk sokadik napja csak a recsegő-ropogó koalíció a téma.
Aligha meglepő hát, hogy egy friss közvélemény-kutatás szerint a városon élők több mint egyharmada végleg elköltözne az országból. De erről sem a parlamentben, sem a kormánypalotában nem beszél senki. Mintha csak az autóstoppolás betiltásával akarnák megfékezni az elvándorlást...