Egészségünknek egy olyan veszélyforrásáról is szót kell ejtenünk, amelyről az esetek többségében mi magunk is tehetünk: testünk tömegének megváltozásáról, amelyet a zsír aránytalan mértékű tartalékolása jellemez.
Ha bizonyos életfolyamatokhoz a zsírok és olajok jelenléte szükséges (30 százaléka az energiaforrásainknak a zsírsav, de szerepük van a vitaminok felszívódásában, bizonyos hormonok kialakulásában stb.), fölösleges felhalmozódásuk azonban ártalmas. A fontosabb következmények: magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, a szív koszorúerének elmeszesedése, agyi érszűkület, alváskor előforduló légzéskiesés (apnoé). Ismerjük el „férfiasan” (ez a sorozat írójára is érvényes!), hogy hajlamosak vagyunk ritkábban vagy gyakrabban adódó alkalmakkor „megbocsátani” magunknak, például akár a sültek „rozsdás” zsírját is felmártogatni Egyszer élünk!-alapon. Bizony csábító a jó háziasszony ünnepi asztala mellé ilyenkor leülni, és jókat enni a finom falatokból! Aztán úgy, szinte észrevétlenül, felszedni a „jólét” kilóit. Mérlegre állva ilyenkor szoktunk megijedni, és nagy elhatározásokat hozni további életvitelünkre.
Testsúlyunkat nemcsak a lerakódott zsír befolyásolja, hanem izomzatunk fejlettsége is. Az edzett ember testének tömege magasabb értéket mutathat, de ez izomzatának a tömege, és nem a zsírszöveté. Ezért a testtömeg-index – TTI, amelyet a következő képlet alapján számíthatunk ki: testsúlyunk (kg) osztva a magasságunk (m) négyzetével (kg/2xm) – értéke megtévesztő is lehet. Ha a kiszámított TTI 30 vagy ennél nagyobb, túlsúlyos emberről vagy elhízottról beszélünk. Ezért tudnunk kell azt is, hogy testünk tömegének hányad része (százaléka) a zsír. Egy táblázat alapján (az interneten keressük testzsír mérése – testzsír-százalék cím alatt) kiszámíthatjuk az adataink (magasság, nyakméret, derékbőség és a nőknél csípőbőség centiméterben megadva) és az életkor figyelembe vételével, hogy karcsúak, egészségesek, túlsúlyosak vagy elhízottak vagyunk-e. Ennek a két értéknek az ismeretében lehetünk nyugodtak életvitelünk felől, illetve kell elhatároznunk táplálkozásunk egészségesebbé tételét, fölös energiánk mozgás, sport általi ledolgozásával.
Mint ismert, a többszörösen telítetlen (esszenciális) zsírsavak állati, emberi szervezetben nem képződnek, csak növényekben, de jelenlétük fontos. Jó tehát tudnunk, melyik növényben, illetve növényi részben található jelentősebb mennyiségeben. Néhány példa (100 grammban/gramm): napraforgóolaj 61,4, mogyoró 42,7, szójaolaj 56,5, margarin 19,4, tökmag 23,6, napraforgómag 30,2, szezámmag 23,7.
Néhány kiemelkedően magas ko-leszterintartalmú étel (100 gramm ételben/milligramm koleszterin): agyvelő 2000, tyúktojás 396, tojásrántotta 424, máj 360, disznóhús 365, marhahús 375, vaj 240.
Aki tehát már fiatal korától – és következetesen azután is – figyelni szeretne egészsége érdekében a zsírok, illetve olajok arányára az étrendjében, annak nem árt tájékozódnia. Ma már a házi-, illetve szakorvosokon kívül gyakran „megkérdezzük” az internetet, de sok könyv is rendelkezésünkre áll.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
