Egyelőre nem tisztázott, hogy Fico mikor és kinek adja át a kormány vezetését. Jelöléséről a szlovák kormánypárt elnöksége tegnapi ülésén hozta meg a végső döntést. Robert Fico a bejelentést követően, jövőbeni céljait ismertetve azt mondta: szociálisan érzékeny politikát folytató, hazafias elnök szeretne lenni. Hangsúlyozta: a társadalmat nem megosztó, hanem integráló államfőként szeretne tevékenykedni, úgy, hogy az országot annak minden állampolgára, a nemzeti kisebbségek tagjai is otthonuknak érezzék.

Vitatott az orosz–ukrán együttműködés
A vámuniónál is rosszabb döntésnek nevezte a Moszkvában született orosz–ukrán megállapodást Julija Timosenko, Ukrajna bebörtönzött volt kormányfője tegnap. „Amit Viktor Janukovics elnök kedden tett Moszkvában, annál is rosszabb, mintha aláírta volna Ukrajna csatlakozását a Kreml által irányított orosz–fehérorosz–kazah vámunióhoz” – üzente ügyvédje útján a politikus. Timosenko leszögezte, hogy az egyezségekkel Janukovics „annulálta” Ukrajnát mint önálló résztvevőt a nemzetközi politikában. v Meglepő, hogy a Nyugat nyíltan próbál nyomást gyakorolni az ukrán kormányra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap. v Az ukrán felsőház (Szövetségi Tanács) elnöke, Valentyina Matvijenko azt hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán együttműködés fejlődni fog, függetlenül attól, hogy Kijev kit választ később partnernek (az Európai Uniót vagy Oroszországot). Az ellenzéki nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnöke szerint nem az ukrán lakosság, hanem a saját környezetében lévő oligarchák számára alkudta ki Viktor Janukovics Moszkvában a kedvezőbb gázárat.

Szerbia kezdheti a csatlakozási tárgyalásokat
Történelmi jelentőségűnek nevezte a szerb miniszterelnök, hogy az Európai Unió illetékes miniszterei úgy döntöttek, januárban megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az ország uniós csatlakozásáról. Ivica Dacic kiemelte azt is, hogy a Koszovóval való viszony rendezése nem jelenik meg a tárgyalások teljes folyamatában, csak bizonyos tár­gyalási fejezeteknél, amelyek az igazságszolgáltatásra és alapvető jogokra, a jogérvényesülésre, a szabadságra és a biztonságra vonatkoznak. Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet Belgrád nem ismer el. Predrag Simic, a Belgrádi Egyetem Politikatudományi Karának professzora viszont éppen azt emelte ki, hogy a Koszovóval folytatott tárgyalások az egész folyamatra „árnyékot vetnek”, ugyanis szóba kerülhet Koszovó státusa és függetlenségének elismerése. A koszovói sajtó elítélte a döntést és Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a pozitív jelentését a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásokról.