A betiltott megyezászló ügyében a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtott be keresetet Kovászna Megye Tanácsa – tájékoztatott tegnap a megyeháza sajtóirodája. A közlemény idézi Tamás Sándor tanácselnököt: nem hagyhatjuk a szimbólumhasználat folyamatos akadályozását.
Meg vagyunk győződve, hogy bennünket, székelyeket is pont ugyanazok a jogok illetnek meg, mint az ország többi megyéjében lakó embereket, közölte az elnök, hozzátéve: nekünk is lehet megyei és helyi zászlónk, hiszen a román többségű megyék java része is rendelkezik ilyennel. Úgy tűnik, mind az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás terén Romániát kétfelé osztották: egyrészt a legtöbb megyében a vonatkozó jogszabályok értelmében használhatják a helyi szimbólumokat, másrészt Hargita és Kovászna megyében ugyanazon törvény szerint ezt megtiltották.
A keresetben megfogalmazottak értelmében a megye hivatalos zászlójának betiltásával Kovászna megye lakosságának szimbólumhasználathoz való jogát sértette meg a hazai igazságszolgáltatás, ez pedig ellentmond a Románia által is ratifikált Emberi és Szabadságjogok Chartájában megfogalmazott elveknek.
A kormány 2007-ben jóváhagyta a megye címerét. 2008-ban a megyei tanács módosította a megye statútumának mellékletét, belefoglalta jelképeit: a már hivatalos címert és az általa meghatározott zászlót és jelzőzászlót, melyek tartalmazzák a hivatalos címert. Codrin Munteanu prefektus 2012 júniusában keresetet nyújtott be a Kovászna megyei törvényszék közigazgatási osztályára a tanácshatározat vonatkozó részének megsemmisítésére. Fő kifogása, hogy Romániában nem rendelkezik jogszabály a zászló elfogadásáról, ezért szerinte a megyei tanács nem hozhat határozatot ez ügyben. A törvényszék megállapította, hogy a statútumról rendelkező kerettörvény felhatalmazta a területi-közigazgatási egységeket saját szimbólumok elfogadására. Hangsúlyozza továbbá, a törvényhozó nem tiltja meg a zászlónak és jelzőzászlónak a jellegzetes szimbólumok közé sorolását. Az alkotmány felsorolja Románia nemzeti jelképeit: zászló, nemzeti ünnepnap, himnusz, címer és pecsét. A törvényszék analógiára hivatkozva leszögezi: a rendelkezés többes számot használ, amikor a helyi közigazgatási egységek hatáskörébe utalja a saját jelképek elfogadását, ám a címerét a kormányéba. Levonva a következtetést: a címeren kívül más jelképeket elfogadhat a megyei tanács. Mivel a zászló szimbólumként szerepel a törvénytárban, így olyan jelképnek minősül, amit a helyi közigazgatás használhat. A törvényszék leszögezi: a megyei tanács, mint a helyi közigazgatás törvényes képviselője, a közigazgatási autonómia jegyében Fehér, Brassó, Ialomiţa, Máramaros, Temes megye mintájára elfogadhat saját zászlót és jelzőzászlót. Végül a törvényszék alaptalannak minősítette a felperes keresetét, és visszautasította azt.
A prefektus fellebbezett. A brassói táblabíróság idén júniusban tárgyalta az ügyet, és helyt adott a fellebbezésnek. Végleges és visszavonhatatlan ítéletével megsemmisítette a megye zászlaját és jelzőzászlaját elfogadó határozat megfelelő részét. Az indoklás legszembetűnőbb megállapítása: Kovászna megye zászlaja túlzottan hasonlít a székely zászlóra, ezért használatát betiltották. Tamás Sándor ezt elfogadhatatlannak tartja: katalán példával élve létezik egy sor olyan jog, amelyet nemzeti minimumnak neveznek, amelyről a közösség semmilyen körülmények közt nem mondhat le. Nálunk is van ilyen: az anyanyelvhasználat, szimbólumaink használata nem lehet vita tárgya. Az Európai Unióban Bretagne-tól kezdve Dél-Tirolon át egészen a finnországi svéd közösségig használnak saját szimbólumokat. Az EU tizenegy országában létezik valamilyen típusú területi vagy kulturális autonómia, de még azokban az országokban is, ahol ilyen nincs, teljesen normális dolog, hogy helyi zászlókat használhasson egy adott közösség – nyilatkozta az elnök.
