Egyszer egy szegény ember kint üldögélt a kapuban. Amint ott gondolkozik, arra megy az ördög, odaad neki egy dohánymagot.
Azt mondja:
– Ezt a magot vesd el, szegény ember! Majd, ha kikél, idejövök, megkérdezem a nevét, s ha addig ki nem találod, elviszlek magammal a pokolba.
Nem tudta a szegény ember, mit csináljon: elvesse-e, ne-e a magot. Ha elveti, az is baj – ha nem veti, az is baj. Így is, úgy is elviszi az ördög.
Hát mégiscsak elvetette a magot. Ki is kelt a földből egy szép növény, de a nevét nem tudta kitalálni, mert soha olyat nem látott. Mások sem tudták megmondani, mert az volt a világon az első dohány.
Jön az ördög, s kérdi a szegény embert:
– No, szegény ember, tudod-e a nevét ennek a növénynek?
– Nem tudom, lelkem, ördögöm. Kegyelmezz árva fejemnek, majd később kitalálom!
– Jól van – mondja az ördög –, most az egyszer megkegyelmezek, de ha másodszor eljövök, megmondd a nevét, mert különben nincs több kegyelem.
Elmegy az ördög, s a szegény ember nem találta helyét nagy bánatában, olyan szomorú volt, mint a háromnapos esős idő.
– Hát kend ugyan miért búsul? – kérdi a felesége.
– Ó, hagyd el, feleség, ne is kérdezd, úgysem tudsz segíteni az én bajomon.
– Hátha mégis segíthetek – mondja az asszony.
Addig s addig faggatta az urát, amíg el nem mondta a baját.
– No, lássa-e, kend – mondta az asszony –, ezért ugyan kár búsulni, majd segítek én kenden! Hordjon csak jó csomó sarat az udvarra, a többit bízza reám.
A szegény ember jó nagy sarat csinált az udvaron, az asszony meg belefeküdt, jól meghengergőzött benne, hogy csupa sár volt tetőtől talpig. Amikor bement a szobába, kihasította a dunnát, belebújt, ami toll volt benne, az mind ráragadott. Amikor kibújt a dunnából, olyan volt, mint egy szörnyeteg. Kimegy az asszony a szobából, hát éppen akkor fordul be az ajtón az ördög.
Az asszonynak sem kellett több, szalad egyenesen a dohánypalántának.
Látja ezt az ördög, megijed, hogy ez a szörnyeteg még eltapossa a dohánypalántát, odakiált a szegény embernek:
– Hé, atyafi, hé! Hajtsd el onnét azt a szörnyeteget, mert mindjárt eltapossa a dohánypalántát!
De bezzeg megörült a szegény ember, mert már tudta a nevét annak a növénynek.
Az ördög erősen elszégyellte magát, s elkullogott. Most már ismeri mindenki a dohányt: szegény ember, gazdag ember. Elterjedt az egész világon, nemhiába kapták az ördögtől az első magot.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.