Ha mi is úgy akarjuk, akkor a 2007. december 17-én közvitára bocsátott oktatási törvénytervezetről a legnagyobb méretű szakmai/civil, tudatosan összehangolt véleménynyilvánítás-sorozat alakulhat ki, amely tartalmában, mélységében a magyar oktatás jövőjének-mikéntjének a legfontosabb állomása.
A megjelenő újságcikkeket olvasva természetszerűen adódik a kérdés: képesek leszünk-e minél szélesebb körben megszólítani és véleményalkotásra biztatni-bírni minden olyan személyt, szakmai és civil szervezetet, amely közvetlenül vagy közvetve érintett és érdekelt a magyar oktatás jövőjét is döntő módon meghatározó oktatási törvénytervezetben.
Alig csitultak el az ünnepeket követő élménybeszámolók és jókívánságok, máris elkezdődött azon fórumok, találkozók szervezése, amelyeken iskolaigazgatók, pedagógusok, szülők, diákok, a vállalkozói szféra, szakmai szervezetek boncolgatják, vitatják a törvénycsomag cikkelyeit, és keresik azokat a hiányos, rosszul megfogalmazott vagy tartalmilag és koncepciójukban téves cikkelyeket, amelyek módosítása feltétlenül szükséges, hogy a jövő iskolarendszere, szerkezeti struktúrája, tartalma megfeleljen egy korszerű, az egyén és a közösség fejlődését, jólétét szolgáló oktatási törvénynek. Nem könnyű a feladat, amelyre vállalkoznunk kell. De munkánkban megerősít az a remény és meggyőződés, hogy törekvésünk nem lesz hiábavaló, és javaslatainkat elfogadják.
Tekintsünk át néhány információt az oktatási törvénytervezet-csomag kapcsán, mely tartalmazza a közoktatási, a pedagógusok jogállásáról szóló, illetve a felsőoktatási törvénytervezetet. Az eredetileg 2007. decemberben elindított közvitára csak az ünnepek után, januártól került sor, amikor az oktatási miniszter a megyei tanfelügyelőségeket kérte fel a törvénycsomag minél szélesebb körben történő megvitatására, a javaslatok összegyűjtésére és azok továbbítására február 20-ig a minisztériumba. Természetesen ezáltal szeretné az esetleges közömbösség állapotából kimozdítani mindazokat, akik, bár nem olvasták és még nem véleményezték a törvénytervezetet, utólag majd elégedetlenségüknek adnak hangot.
Kovászna megyében már január 8-án megkezdődött az oktatási törvénytervezet vitája. A rendezvény kezdeményezője Sepsiszentgyörgy város RMDSZ-szervezete, az RMDSZ területi szervezete és a megyei tanfelügyelőség. Erre a vitára első körben a magyar iskolaigazgatókat hívtuk meg, de folytatódott a megyei tanfelügyelőség konzultatív tanácsában, a Megyei Diákönkormányzat által szervezett találkozón, és elkezdődtek a viták az iskolák és pedagógusszervezetek szintjén. Reméljük, hogy megfogalmazódnak azok a módosító javaslatok, amelyek nélkül ez a változat egy leegyszerűsített kerettörvény marad, amelybe nem sikerült belefoglalni a jövő iskoláiban a decentralizációt biztosítani hivatott cikkelyeket. Úgy gondoljuk, hogy számunkra nem elegendő a román nyelv oktatására vonatkozóan megfogalmazni egyöntetű elvárásunkat, végig kell haladni cikkelyről cikkelyre mind a közoktatási, mind a pedagógusok jogállását szabályozó törvénytervezeten, és olyan javaslatokat kell megfogalmazni, amelyek biztosítékai lesznek egy modern, korszerű oktatás megszervezésének és működésének. Át kell fogalmazni a szakképzéssel foglalkozó cikkelyeket: az önkormányzati felelősség a decentralizált rendszerben, iskolaigazgatók kinevezése, vezetői szerepük pontosabb meghatározása... és így tovább. Kovászna megyében, de gondolom, ez másutt is így van, komoly vitát indukál az oktatás strukturális felépítménye: szakemberek megkérdőjelezik egyrészt az óvodai oktatásnak az elemi oktatásba történő bevitelét, másrészt a gimnáziumi oktatás kiterjesztését a IX. osztályig úgy, hogy ezeket kiveszik a líceumokból. A gyereklétszám fokozatos csökkenése komoly problémákat fog felvetni az osztályok szervezésében, gondolunk itt elsősorban azokra az iskolákra, ahol most is osztatlan osztályokban folyik a tanítás. Ilyen esetekben megkérdőjelezzük a minőségi oktatás biztosításának lehetőségét. Véleményünk szerint az oktatás fő problémái nem a struktúrák átszervezésével oldhatók meg, hanem a tantervek, programok, tankönyvek átdolgozásával, a túlzsúfolt tananyag csökkentésével, a tanítási módszerek megfelelő változtatásával.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a pedagógusok jogállását szabályozó törvénytervezetet összhangba kell hozni az oktatási törvénnyel. Síkra kell szállni a decentralizáció mellett, a törvény biztosítsa az önkormányzatoknak, közösségeknek, hogy olyan iskolákat működtessenek, amilyenekre a településeknek, kisrégióknak, régióknak szükségük van. Ezért csökkenteni kell a mindenkori minisztérium hatáskörét, feladatokat kell átruházni vagy a megyei vagy a helyi önkormányzatokra. A döntéshozatali joggal át kell adni a felelősségvállalás jogát és kötelezettségét is.
Kovászna megyében a megyei tanfelügyelőség folytatja a javaslatok gyűjtését, és az összesítendő javaslatokat február 20-án továbbítja a minisztériumba. Reméljük, hogy nagyon sokan élnek a javaslattétel lehetőségével, és sikerül egy átfogó, minden pontot érintő csomagot továbbítani a szaktárcához. Reméljük, hogy javaslataink és kéréseink megértésre és elfogadásra találnak.
Keresztély Irma, főtanfelügyelő
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.