Nálunk az országnagyok úgy mondják egymásnak szemébe, de még inkább egymás háta mögött, hogy hazugok, mintha azt mondanák: jó napot! Mint a gyerekek a mondókát, hogy: Hazug, hazug, hazafut… Bár nálunk ezt Ponta és Antonescu más változatban kiabálja egymásra, bizonygatván, hogy másik a hazugabb.
Nemrég meg Băsescu mondta Pontáról, hogy jellemtelen hazug és korrupt, Antonescuról meg azt, hogy aluszékony. Băsescu mindennek elmondta volt elnökünket, Iliescut is, aki viszont hazug koholmánynak nevezte a támadásokat, közölvén, hogy a mostani elnök erkölcsileg züllött. De a többi magas rangú volt és jelenlegi politikusunk is kígyót, békát kiabál egymásra. Sokszor elmondják politikustársaikat még: kétszínűnek, tolvajnak, diplomamásolónak és egyebeknek. És bizonyítékaik is vannak kijelentéseik alátámasztására. Ők a példaképek. Képzeljük el a többit, a kicsi kutyákat, akik a nagyoktól tanulnak ugatni, vagy inkább vonítani.
Az előbb felsoroltaknál sokkal kisebb sértésekért valamikor párbajra hívta egymást a két becsmérlő. No, de hát azok úriemberek voltak, nem mint ezek. Sokkal jobb lenne, ha nálunk a parlament törvénybe iktatná a párbaj lehetőségét, mint a becsület megvédésének módját. A párbaj ugyanis két személy egymás ellen lefolytatott, testi épségüket veszélyeztető küzdelme. (Wilkipédia) A becsületért kiállni kötelező gesztus volt, és becsületéért a párbajozó kész volt az életét is adni. Hol állunk ma ettől!?
Nálunk csak azt bizonygatják a politikai ellenfelek, de még az egy táborban tevékenykedők is, hogy ki a nagyobb hazug. Bár Ponta és Antonescu blamálja egymást, pártjaiknak az lenne érdeke, hogy továbbra is együttműködjenek hatalmuk gyakorlásáért és személyes hasznukért.
Ha törvénybe iktatnák a párbajt, akkor fékeznék magukat egymás pocskondiázásában, és – saját érdekükben – egyben maradna a koalíció. Nekünk, választópolgároknak viszont az lenne a legjobb, ha kötelezővé tennék a párbajozást, s hamarabb kifogynánk politikusainkból.
Egy független testület eldöntené, hogy ki kinek a becsületébe gázolt, és felszólítanák a két érintett felet: tessenek párbajozni! Meg vagyok győződve, ezek nem tudnák megállni, és bár titokban, de szapulnák egymást. Erre volna végre jó a Román Titkos Szolgálat, felderítené, és bizonyítékkal szolgálna a kötelező párbajhoz.
És a párbaj nemcsak amolyan tessék-lássék módon zajlana, hanem legalább géppisztollyal. Nem az első vérig, hanem az első áldozatig. Be lehetne vezetni az amerikai párbajt is, amely abból állt, hogy ellenfelek a sorsra bízták, a kesztyűdobás után melyikük lesz öngyilkos.
A kötelező párbajozások következtében a politikusok civilizálódnának, vagy számuk folyamatosan feleződne. Ezek után csak azt nem lehetne tudni, hogy a forradalom jövőbeni, huszonöt éves évfordulóján, ha ismét lenne egy újabb forradalom, kit is választhatnánk megváltónknak?
Mert az eddigiek csak egymást váltották
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
