A Pierre Gillet elnök és Tajnay Mária főtitkár által jegyzett nyilatkozat tanúsága szerint Szlovákia politikai rendszere évtizedek óta az ott é­lő magyarság hátrányos meg­különböztetésén alapszik, Szlovákia pedig úgy lett 2004-ben az EU tagja, hogy bizonyára nem tett eleget a koppenhágai kritériumoknak.
Az Eduard Benes cseh­szlovák elnök által a második világháborút követően hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitele­pítsék, földjeiket pedig elkobozzák. A belgiumi civilek ezért az elkobzott vagyon visszaszolgáltatását, vagyoni és erkölcsi kártérítést követelnek a szlovák államtól. Nem szabad elfo­gadni, hogy egy letűnt, gyalázatos korszak törvényei tovább éljenek Európa szí­vében – szögezi le a szer­vezet.
A közigazgatási rendszer átalakítását azért tartja szükségesnek a civil szervezet, mert úgy ítéli meg, hogy Szlovákia jelenlegi admi­nisztratív felosztása kizáró­lag a magyar közösség ellen jött létre, az észak-déli irányú felosztás ugyanis ahhoz vezetett, hogy a ma­gyarság a legtöbb helyen statisztikailag kisebbségbe került. A bizottság szerint emiatt visszaszorul a magyar­nyelv-használat lehetősége, és ez módot teremt magyar iskolák bezárására is.
Külön kitér a civil szer­vezet arra, hogy sérelmezi a szlo­vákiai nyelv­törvényt is, mert úgy véli: ez a törvény min­denek felett sérti a Szlo­vákiában élő magyarok emberi jogait, cél­ja nem más, mint az ottani magyarság további asszimilációja.