Ifjú tudósunk Balánbányán született 1975-ben, a csíkszeredai Márton Áron Gimná­ziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetemen tanult matematikát. Jelenleg a harmadik doktori fokozat megszerzésével van elfoglalva Budapesten a Közép-európai Egyetemen (Central European University). Első doktori tézisét Kolozsváron védte meg 2003-ban, másodikat 2005-ben egy geometriai témakörben Debrecenben.

A romániai származású tudományos kutatók, tudósok tevékenységét nyomon követő Ad Astra nevű Tudományos Társaság Kristály Sándort egy ranglistán sorban a legeredményesebb romániai magyar matematikusként tartja nyilván. A több száz kutató közül a 8. helyezett. (A tekintélyes ranglistán a nevük után magyar nemzetiségűeknek vélt kutatók és tudományos szakdolgozatokat publikálók közül Finta Z. a 89., Varga Cs. a 92., Németh A. a 116. helyet foglalja el.) A CNCSIS (Consiliul Naţional al Cercetării Ştiinţifice din Învăţământul Superior) által meghirdetett pályázatok esetén 2007-ben a 4. helyen végzett kutatócsoportjával a 93 pályázó csoport közül.

Nos, Kristály Sándor, egyrészt, mondhatnám ,,egyik csapáson" a kritikus pontok elméletével foglalkozik. A másik a Finsler geometria kutatása. (Meg sem kísérlem a bemutatását, bár a Kristály Sándor Szőcs Attilával folytatott beszélgetés alapján — Székelyföld, 2007. október — megtehetném.) Fiatal tudósunk tulajdonképpen úgy robbant be a tudományos életbe, és szerénysége, visszafogottsága ellenére úgy került a nemzetközi érdeklődés homlokterébe, hogy egy félszáz éve nyitva lévő, eddig senki által meg nem oldott geometriai kérdést megoldott, anélkül hogy tudta volna — elnézést a fogalmazásért —, szóval, abban a pillanatban nem érzékelte, hogy valami rendkívülit cselekedett. Ebből aztán a második, a debreceni doktori tézis megvédése következett.

A bravúros teljesítményhez társultak a kritikuspont-elméletben produkált eredményei is, amelyekre a nemzetközileg elismert szakértők figyeltek föl.

A kritikuspont-elmélettel kapcsolatos kutatásait szemléltetendő a Székelyföld említett számából idemásolok egy passzust:

A kritikuspont-elmélet alkalmazása, ezen belül a nem sima (nem differenciálható) kritikuspont-elmélete egy görög mérnök észrevételén alapszik, 1980 körül íródott a témában az első dolgozat, és ez a görög matematikus volt az, aki először megfogalmazta a hidakkal kapcsolatos mechanikai problémákat. Egy másik, az alkalmazásokhoz kapcsolódó érdekes történetet tudok elmesélni. 2003—2004-ben kinn dolgoztam a Lengyel Tudományos Akadémia Matematika Intézetében, egy nemzetközi tudományos projekten belül. Ez a kutatócsoport űrhajók burkolatainak optimalizálásával foglalkozott, mind formája, mind anyagösszetétele szempontjából. Érdekes, hogy a Finsler-geometria területén elért eredményemnek köszönhetően jutottam ki, viszont ott jött be igazán, a tényleges munka során, a kritikuspont-elmélet, hiszen a burkolaton is megjelenhetnek a törési pontok, és a már említett matematikai modell nagyon jól működik ilyen problémák megoldásakor. Viszont ha valaki megkérdezné, hogy az eredményeim miként kerülnek konkrétan alkalmazásra, azt nem tudnám megmondani. Én a feladványt megkaptam egy fizikustól, egy mérnöktől. A mérnök leírja a jelenséget, a fizikus ezt egyenletek formájába ülteti, és ott van a matematikus, aki a problémát próbálja megoldani. Viszont a matematikus nem látja, hogy mi is történik tovább. A matematikai eredmény megszületik, de hogy azt hogy alkalmazzák a gyakorlatban, arról fogalma sincs.

Kristály Sándor dolgozott Szicíliában, számos nemzetközi konferencián vett részt, huszonévesen előadóként középkorú és idős kutatók társaságában.

A fiatal kutató egyébként Sepsiszentgyörgyön lakik, és két gyermek, Marót és Bora apja.