Mózes László
Miközben a londoni média román(iai) és bolgár munkavállalók özönétől rettegve lendületes tényfeltárásba kezdett, s kiderítette, a szigetországba január elseje után bizonyos Victor Spirescu személyében mindösszesen egyetlen új erdélyi vendégmunkás érkezett – nevezettet szülőhazájában korábban pásztorként, illetőleg villany- és gépszerelőként ismerték –, a brit miniszterelnök továbbra is az unión belüli munkaerőmozgás szabályozásának átalakítási kényszeréről értekezik.
David Cameron úgy fogalmaz, maguk az EU-alapítók sem számoltak ekkora keleti „népvándorlással”, néhány új, periférikus tagállam csatlakozása után térségükből másfél millióan érkeztek Nagy-Britanniába. Ezzel azért sem bír megbékélni, mert január 1-jétől a szigetország nyolc további uniós társához hasonlóan feloldotta a munkaerőpiaci korlátozásokat romániai és bolgár állampolgárokkal szemben, esztendőforduló előtt pedig brit politikusok és újságírók egyaránt a keletiek várható „inváziójáról” beszéltek.
Persze, ma még nem borítékolható, hányan élnek majd az új lehetőséggel, de tény, aki el akart menni külföldre dolgozni, nagyjából megtette. Az elmaradt invázió kapcsán a szigetországi lapok, televíziók a harmincéves Spirescu karakterét körvonalazták, noha emberünk már megérkezésekor önérzetesen leszögezte: nem azért jött, hogy kifossza a britek országát, hanem azért, hogy dolgozzon, és utána visszautazzon hazájába, azt is elárulva, menyasszonya Szeben mellett maradt, s annyi pénzt akar összegyűjteni, amennyiből fel tudják újítani házukat. Addig is autómosóként dolgozik, s próbál megbarátkozni a rászakadt országos ismertséggel.
Egyelőre tehát Victor Spirescu az egyedüli biztos láncszem a britek romániaiakhoz kapcsolódó aggodalomsorozatában, a többi riogatásról földhözragadtabban azt is lehetne mondani, vihar a biliben. Csakhogy nem engedhetjük meg magunknak a földhözragadtság kényelmét, a külföldi munkavállalás problémaköre jóval mélyebb gyökerű: ezrek, tízezrek érezhetik, hogy tájainkon csak konok elszántsággal, kitartó bizakodással lehet jövőt teremteni. Élünk, ahogy lehet, az örök dilemmával: egyénenként mi eredményesebb, ahol hagyják tisztességgel munkát vállalni, avagy idehaza illúziókat kergetni?
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
