Az 1942-es magyar razzia áldozataira emlékeztek szombaton a vajdasági Csúrogon. A 72 évvel ezelőtti mészárlásnak a szerb történészek szerint legalább 1300 ártatlan szerb és zsidó áldozata volt. A Razzia 1942 Emlékbizottság által szervezett megemlékezésen a szerb részvevők és az áldozatok családtagjai mellett a magyar kormány és a vajdasági magyarság képviselői is jelen voltak.
Jasmina Jurisin, az emlékbizottság titkára kiemelte: Csúrog történelmi szempontból is különleges, hiszen a ma már alig tízezer fős településnek a második világháborúban és azt követően magyar és szerb áldozatai is voltak. Mindkét oldalon voltak ártatlan áldozatok, akiket csak azért gyilkoltak meg, mert más nemzethez tartoztak, vagy más volt a vallásuk. Az azóta eltelt idő alatt viszont a két nemzet jó kapcsolatot épített ki egymással, így megtörténhetett a történelmi megbékélés – magyarázta.
A magyar kormányt a megemlékezésen Nikowitz Oszkár belgrádi nagykövet képviselte. Hangsúlyozta: ezúttal a korábbiaknál is fontosabb a szerb áldozatok előtti tisztelgés, júniusban ugyanis éppen Csúrogon hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök. A nagykövet emlékeztetett az akkor is elhangzott szavakra: „nincsenek bűnös nemzetek, a bűntetteket egyének követték el”. Hozzáfűzte: mindkét oldalon megtörtént a bűnök elismerése, habár a júniusi gesztus még nem a megbékélési folyamat vége volt, csak annak egyik első lépése. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot az úgynevezett Topalov-raktárban alakították ki, azon a helyen, ahol a csúrogi szerbeket kivégezték. A múzeum kialakítását a magyar kormány támogatta, ahogyan a magyarok emlékművét a szerb kormány – emelte ki Nikowitz.
Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a legnagyobb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke hangsúlyozta: „ameddig nem zárjuk le a múltat, addig nehezen tudunk a jelenben úgy gondolkodni, hogy a jövőt építhessük”. Hozzáfűzte: ilyen távlatból már egyfajta higgadtsággal kell a múltra nézni. A bűnöket nem lehet meg nem történtként bemutatni, de „az emberi méltóság parancsa azt diktálja, hogy a múltat le kell zárni” – fogalmazott a pártelnök. Hozzátette még, hogy a végleges megbékélés lehetséges, de időigényes feladat, még évek és évtizedek kellenek ahhoz, hogy a történtek nyugvópontra kerüljenek.
A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, közel egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett „hideg napok” egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor a szerb történészek szerint három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. A csúrogi mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
