Naponta látom a sepsiszentgyörgyi „dollárpiac” szomszédságában, az egykori fűtőház átalakításán, felújításán dolgozó munkásokat. Asztalitenisz-csarnokot akarnak varázsolni az Electrica Sportegyesület szuperligás együttesének. Szép és dicséretes az elgondolás, az ezt kivitelező munka. Erről beszélgettünk az Electrica edzőjével, Simon Teodorral.
– Hol tart az időigényes munkálat?
– Szépen haladunk, ami arra késztet, hogy optimizmussal nézzünk a jövő elé. Tény, hogy az egész költséget a szponzorok támogatásából fedezzük, ez pedig azt bizonyítja, hogy Sepsiszentgyörgyön igenis, vannak sportkedvelő, a sportért áldozni tudó cégek, vállalatok. És nem kevesen. Éppen ezért ne kérje, hogy felsoroljam a neveket, mert nem akarok kihagyni egyet se, inkább azt mondom: valamennyiüknek köszönet és hála ezért a nemes tettükért.
– Körülbelül mikorra készül el a csarnok?
– A tavasszal minden bizonnyal átadásra kerül.
– És mi lesz a régi termetekkel?
– Nem adjuk fel. Az a tervünk, hogy egykori asztaliteniszezőnk, az Angliában játszó Kádár Tibor hazatérése után bővítsük szakosztályunk tevékenységét és mindkét csarnokot betöltsük Sepsiszentgyörgy és a környék asztalitenisz-kedvelő gyerekeivel. Tudatában vagyunk, hogy szakosztályunk, városunk asztaliteniszének jövője az utánpótlás-neveléstől függ. És még valami: ennyivel tartozunk a városnak, lakosainak és a gyerekeknek.
– Immár második éve, hogy a szuperligában játszik az Electrica nagy csapata. Most hogy állnak?
– Az idei bajnokságban is a rájátszás második csoportjában (5–8. helyért) várjuk a rajtot. Hajszálon múlott, hogy nem az 1–4. helyért küzdő csoportban. Az előcsatározások során három mérkőzést is 5–4-re veszítettünk el, s úgy, hogy 3–1-re, 4–3-ra is vezettünk. Elpártolt mellőlünk Fortuna istenasszonya... Célunk: a bent maradásunkat biztosító 5–6. helyen végezni. Versenytársaink: a Buzăui MSC, a Craiovai Egyetem, a Zilahi MSC.
– A jelenlegi játékoskeret?
– Laurenţiu Bîrlan (aki az őszi idényben mérkőzéseinek 99 százalékát megnyerte), Adrian Costea, Ştefan Moldoveanu (a csapat második legjobb teljesítményét nyújtotta) és Simon Teodor. Ez a pillanatnyi keret, természetesen szeretnők erősíteni, frissíteni, hiszen csak így tudjuk valóra váltani célunkat: megőrizni helyünket a Szuper Ligában.
– Túl a szuperligás csapaton?
– Van még egy B-osztályos együttesünk, játékosai: Kocsis Balázs, Bedő Norbert, Rareş Onofrei, Balázs Gergő. A csapat a 9–12. helyek valamelyikéért játszik majd, kiesés nem fenyegeti, hiszen az a mögöttük lévő csoportban (13–16. hely) dől el. A játékosok nagyon fiatalok, de elindítottuk őket a második vonalban, hogy tanuljanak. Isten bizony, jól tettük... Aztán van még egy junior III-as csapatunk is: Nagy Magor István, Ionel Dragoş, Makó Richárd, Farkas Ivett... és mellettük egy sereg gyerek, olyan 6–7 évesek, akik minden edzésen megtöltik a termet. Ügyesek, szorgalmasak, lesz, kikből válogatnunk.
– A soron következő versenyek?
– Január 18–19-én Laurenţiu Bîrlan részt vesz a felnőttek TOP 12-es versenyén, méghozzá éremszerzési eséllyel, február 1–2.: a junior III-sok TOP 12-es tornája, melyen Balázs Gergő képviseli egyesületünket alig tizenegy évesen, február 8–9.: a szuperliga tavaszi első fordulója, február 15–16: a junior III-as csapatbajnokság, melyen szeretnénk az első nyolc között végezni. Nem fogunk unatkozni az első két hónapban.
– Akkor hát sok sikert nektek!
– Köszönjük.
A beszélgetés után azt a következtetést vontam le – elmondom, hátha okulnak belőle az illetékesek –, hogy íme egy világszerte nagyon népszerű, hazánk sportmozgalmában érmes, ráadásul olimpiai sportág is, mely szuperligás csapatot – nem megvett, hanem kiharcolt! – jegyez Sepsiszentgyörgyön, és ennek ellenére valamiért kicsúszott a megyei sportvezetés és egyáltalán a megyei, valamint a városvezetés figyelméből. Ez a sportág és egyesülete, a Sepsiszentgyörgyi Electrica megérdemli a külön ráfigyelést, a figyelmesebb erkölcsi és főleg anyagi támogatást. Az asztaliteniszezők nevében is előre köszönjük a segítségüket.