Jelenleg is orosz technológiával működik a paksi erőmű, így ha a jövőben is orosz technológiát használnak, a függés nem növekszik – jelentette ki. Azt mondta, a kormány „nemzetstratégiai kérdésként fogja fel a beruházást, nem pedig üzleti kérdésként”. A beruházás várható kedvező hatásai között említette, hogy 1 százalékkal növeli a bruttó hazai terméket, továbbá az építkezés ideje alatt 10 ezerrel nő a foglalkoztatottak száma. A kormánynak sikerült elérnie azt is – jelezte a kormányszóvivő –, hogy az erőműfejlesztésnél a beruházás 40 százaléka hazai beszállítókat érintsen, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségek 15 évre oszlanak meg, és nem befolyásolják majd az államadósság csökkenő pályáját.
A beruházás brüsszeli fogadtatását firtató kérdésre elmondta, a magyar kormány 2013. november 26-án az energiaügyi főigazgatóságot tájékoztatta arról, hogy nemzetközi megállapodást akar kötni Oroszországgal, és erről egész napos munkamegbeszélést tartottak, majd december 14-én értesítő jegyzéket küldtek az EU bizottságának, amely tartalmazta a megállapodás teljes szövegét. Hoz­zátette: a 30 napos határidőig nem jeleztek problémát Brüsszelben, így köthették meg a megállapodást.
A megállapodást érő ellenzéki kritikákkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy egy 2009-es országgyűlési – a szocialisták által előterjesztett – határozat adott felhatalmazást a mindenkori kormánynak a bővítés teljes előkészítésére. Közölte azt is, hogy 2011-ben az Országgyűlés elfogadta a nemzeti energiastratégiát, amelyben pontosan definiálták „a nukleáris ener­giával kapcsolatos jövőt”, majd 2013 decemberében Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a parlament nemzetgazdasági bizottságát tájékoztatta részletekbe menően az orosz féllel folytatott tárgyalásokról. Az államközi szerződést a magyar törvényeknek megfelelően még az Országgyűlés elé kell terjeszteniük jóváhagyásra, és csak azt követően indulhat el a kivitelezés – emlékeztetett Giró-Szász András.
Moszkvában január 14-én Né­meth Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást, ennek keretében két paksi erőmű­blokk megépítéséről is meg­állapodtak. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.