Vitát szült az uniós jelentés

A jelentésben az EB megállapította: az utóbbi évben folytatódtak a romániai reformok, komoly aggodalmakat keltenek azonban az igaz­ságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető támadások, akárcsak a politikusoknak a korrupcióellenes harccal szembeni ellenállása. Brüsszel különösképpen a büntető törvénykönyv módosítására tett decemberi kísérletet tartja aggasztónak, amellyel a törvényhozók megnehezítették volna a korrupt politikusok büntetőjogi felelősségre vonását. Mark Gray EB-szóvivő a jelentés bemutatásakor egyebek mellett rámutatott, a bizottság azt javasolja Ro­má­niának, hogy a parlamen­ti képviselők etikai kódexé­be vezessen be olyan előírásokat, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A hatóságoknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy az összeférhetetlenségre, érdekellentétre és tisztességtelen vagyonokra vonatkozó törvényes előírások alól senki ne mentesüljön. Mark Gray hangsúlyozta, biztosítani kell azt, hogy a korrupcióellenes törvények mindenkire egyenlő módon vonatkozzanak.
Victor Ponta a tegnapi kormányülés elején úgy vélekedett: az országjelentést belpolitikai érdekei szerint mindenki másképp fogja értelmezni, pedig alapvetően az EB elismerte Románia előrelépéseit és azt, hogy felkészült a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe való belépésre. Robert Cazan­ciuc igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a CVM-jelentés jobb, mint a tavalyi, és nem tartalmaz már a jog­államiságra vonatkozó ajánlásokat. Az ellenzéki Predoiu szerint viszont a jelentés pozitív része az igazságszolgáltatás érdeme, a bírálatokért pedig a kormánypártok a felelősek. Predoiu arra utalt: a román miniszterelnök több ízben részrehajlással gyanúsította meg a korrupcióellenes ügyészséget és a bíróságokat, azt feltételezve, hogy Traian Băsescu államfő politikai érdekeinek kiszolgálói. Emil Boc, a DLP volt elnöke, korábbi miniszterelnök úgy vélekedett: a mostani országjelentés va­lósá­gos bizalmatlansági indítvány a Ponta-kormány ellen, amely szerinte jelentős visszalépést hozott Romániá­ban a jogállamiság és demokrácia terén.
Hollandia bukaresti nagykövetsége tegnap ismertette, a CVM-jelentésben a pozitív értékelések mellett aggodalmak is megfogalmazódtak, ezért úgy vélik, Románia és Bulgária helyzetét a továbbiakban is szükséges „különös figyelemmel” követni. A holland diplomácia ugyanakkor kilátásba helyezte, megvizsgálja a dokumentumot, és továbbítja azt a hágai parlamentnek.
Az Európai Bizottság az Együtt­működési és Értékelési Mechanizmus (CVM) keretében követi figyelemmel a román igazságszolgáltatás reformját, amelyről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé. Több tagország a pozitív országjelentéstől tette függővé, hogy támogassa Románia felvételét a schengeni övezetbe.