Farsangoltak az erdőfülei Aranyosok

Az Aranyosok negyedik éve állítják össze a szokásainkra épülő színdarabjaikat. Első alkalommal a seregbe (fonóba) járást, majd a farsangi szokásokat, illetve az azzal egy időben zajló leánykérést mutatták be, tavaly pedig a lakodalomhoz köthető hagyományokat állították színpad­ra. A mostani előadás a katonáskodásról szól. Tánccal, énekkel és tréfás rigmusokkal jelenítik meg a behívó kézbevételének pillanatát, a sorozást, a faluban felvonuló legényeket, az esti sorozóbált, a végérvényesen férfivé érett legény családi búcsúztatását, szerepet kap a szerelmétől nehéz szívvel elszakadó lány, feltűnnek a min­dent tudni vélő pletykás vénasszonyok is, de nem marad el  boldog beteljesülés sem: a katonaviselt ember épen és egészségesen hazatér családjához.
Az Aranyosok két „mozgatórúgója”, Szőcs Szilárd és Csog Bálint szerint a négy éve tartó munka sikere a tagok egyetértésében keresendő: amíg mindenki hasznosnak érzi magát, s tudja, jelenléte és véleménye számít, a közös cél érdekében zokszó nélkül dolgoznak heteken át. Az elkövetkező időszakban Erdővidéken még háromszor mutatják be az előadást, de bárhova elmennek, ahol szívesen látják őket.