Miért szórvány Erősd

2014. február 4., kedd, Faluvilág

Nincsen még egy olyan ősrégi történelmi múlttal rendelkező települése Kovászna megye déli részének, mint a székföldi Erősd, és mégis – a népességi mutatók, a magyar egyházi élet helyzetének alakulása révén – gyakran emlegetik szórvány-településként. Erre kerestük a magyarázatot a Strázsa és a Barabás-tető alatti kis faluban.
 

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

Erősd lakosságának többsége román és román nyelvet beszélő cigány, a magyarság száma 150 körül ingadozik, és zömében református hitben élnek. Miként azt Rá­duly-Baka Zsuzsanna lelkész elmondta, híveinek száma jelenleg 145, de csak mintegy 90-en laknak helyben. Számos erősdi család máshol, messzebb fekvő telepü­léseken él, de az erősdi egy­házhoz is fizet kepét, jelezve, hogy ra­gaszkodik ősei fészkéhez. Azért emlegetik szórványként, mert az alacsony gyerek- és tanulólétszám miatt helyben sem magyar óvoda, sem pedig magyar iskolai osztály nem működik. A magyar óvódások és ele-misták a helybeli román csoportokban, osztályokban tanulnak, a felsősök a szomszédos községközpont, Árapatak vagy a megyeszékhely iskoláiban. „Jobb, ha megtanulják a román nyelvet, azzal jobban érvényesülnek majd, érezzék jól magukat román környezetben, itthonról úgyis viszik majd magukkal anya­nyelvüket” – hangzik sok helybeli magyar család véleménye. Ezért alakult úgy a hely­zet, hogy a helyben lakó óvódások és kisiskolások a református parókián, vallásórán, egyházi műsorok tanulása alkalmával gyakorolják a magyar írást, olvasást, éneklést. – Mi ez, ha nem szórványjelenség? – kérdezte a lelkész.
Ha valaki beüti a világháló keresőjébe, hogy Erősd, megjelenik a neolitikumi erősdi kultúra és a híres-neves erősdi Bíbó család. Az ominózus magyarországi 2004-es decemberi eseményeket követően, Ráduly-Baka Zsuzsanna lelkész a Balaton menti Felsőörsön hirdette isten igéjét, s azóta test­vérgyülekezeti kapcsolatot tartanak fenn. Tavaly augusztusban tizenkilenc tagú küldöttséggel – zömében fiatalokkal és gyere­kekkel – látogattak el Felsőörsre, részt vettek az új zsenge, új kenyér ünnepén, ahol az erősdi lelkész Isten országának értékéről beszélt (Mát. 13, 44-46), népdalcsokorral, Kányádi-verssel és felcsíki tánccal szórakoztatták a felsőőrsieket az erősdi fiatalok és gyerekek, a helyiek pedig figyelemmel és meghatódva merítettek a magyar népi kultúra e forrásából.
– A  testvérkapcsolat erősítése céljából látogattuk meg a felsőörsi, szintén kis lélekszámú testvérgyülekezetünket – nyilatkozta a lelkész. Az utazás költségeire a Bethlen Gábor Alapnál pályáztunk, amely 200 ezer forinttal támogatott. Sikeres és építő jellegű volt az ötnapos együttlét, amelyen szeretettel fogadtak, műsorunkat meghatódva követték. Itthon a mindennapi feladatok vártak. Túl azon, hogy a kis gyülekezet az elmúlt időkben felújíttatta templomát, azt határoztuk, hogy a lelkészi lakás udvarán egy többfunkciós imaházat építünk, amelyben helyet kap az erősdi hagyományos magyar kultúra és a helyi értékek mentése. Betekintést nyer az erre járó a világhíres erősdi csiszolt kőkorszaki őskultúrába, megismerheti az erősdi neolitikumi telep feltáróját, a régész László Ferencet. Már készül a tervezet, élvezzük a megyei tanács anyagi támogatását, a kiadásokba bepótolnak a hívek és az egy­házközség is. Február 3–8. között tartjuk az egyetemes imahetet, amelyre vendég­lelkészeket hívunk meg, március elsején pedig farsangi mulatságot rendezünk. Sajnos fellépett a vízhiány a faluban. Mi már 2006-ban jeleztük ezt a község­ve­zetőknek, most pedig az a lakosság kéré­se, hogy próbáljanak beállíttatni mikrobuszjáratot Erősd és a megyeszékhely között.
– Számunkra nem szórvány Erősd – nyi­latkozta Kovács László és Nicolaie Cucu, Előpatak község polgármestere, illetve alpolgármestere. Sajnos, a falu inf­rastruk­túrá­jával még gyerekcipőben járunk. Egyelőre elkészíttettük az ivóvíz- és a szennyvízcsatorna-rendszer topográfiai felmérését. Sike­rült felújítani a községközpont, Árapatak és Erősd közötti be­kötőutat, miként az erősdi Olt-híd (aminek felújítása Kovászna megye fel­adata lenne) és Botfalu közötti útszakasz felújításában is részt vettünk. Ez a szakasz azért fontos, mert itt közelíti meg Erősdöt a Brassóból errefelé tartó menet­rend szerinti autóbuszjárat. A kultúrott­hon udvarán most készült el egy fúrás, amely ivóvizet tárt fel. A vizet a kultúrott­honba és a központi üzlet­helyiségbe akarjuk beköttetni, az üzlet előtti téren pedig  tavasszal egy vízcsapot nyitunk a lakosság számára.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4381
szavazógép
2014-02-04: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Mikóújfalu jobbra számít

Takaréklángon működő égőhöz hasonlította a tovatűnt 2013-as esztendőt Nyáguly Vilmos polgármester, és elmondta: az önkormányzatok beruházásain nem nagyon látszott meg, hogy a kényelmes többséggel működő kormány legalább az elvárások szintjén segítette volna őket.
2014-02-04: Magazin - :

Erdélyi menyegző

Ugron Zsolna Erdélyi menyegző című történelmi regényét mutatták be Kolozsváron a Bulgakov irodalmi kávézóban szombaton. Az est vendégeként Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége méltatta a szerzőt, akivel Molnár-Bánffy Kata beszélgetett.