Valutaalapos gyámolítás

2014. február 5., szerda, Máról holnapra
Farkas Réka

Egy hideg, egy meleg – így adagolja a Ponta-kormány a híreket, s választási évbe lépvén ugyancsak ügyel arra, hogy a hangsúly a melegre essék. Csakhogy alaposabban szemügyre véve kiderül: ez a meleg is alig langyos, nem egyéb kampánycsalinál.

Április elsejétől emelik az üzemanyag jövedéki adóját, várhatóan 40 banival fizetünk majd többet minden literért. Victor Ponta pedig magyarázza: kénytelen volt engedni a Nemzetközi Valutaalapnak, mert nálunk a legolcsóbb az üzemanyag az unióban – arról persze nem ejtett szót, hogy a jövedelmek messze az európai átlag alattiak. Pénzre van szüksége a kormánynak, s mivel a gazdaság, a termelés alig-alig döcög, mi máshoz folyamodhatnának, mint az adók, illetékek növeléséhez. Hogy ez  nemcsak a gépkocsivezetők zsebét terheli, de visszaköszön majd mindenben, ismét kúszni kezdenek felfelé az élelmiszerárak, az kevéssé számít.
A Valutaalappal folytatott sikeres tárgyalások diadalaként jelentette be a miniszterelnök, hogy az állam segít a kiskeresetűeknek az őket nyomorító bankhitelek törlesztésében. Mind­azok, kiknek jövedelme átlagbér – 1600 lej – alatti, átütemezhetik adósságukat, s a következő két évben az eddigi részletük felét lesznek kötelesek fizetni, a kamat különbözetét pedig az állam állja. Első pillantásra igen kecsegtetőnek tűnik az ajánlat, csakhogy alaposabb elemzéskor kiderül, nem egyéb kampányfogásnál, mellyel a Romániában igen jelentős számban élő kiskeresetűek, nyugdíjasok szavazatát vásárolná meg a hatalom. Elsősorban a bankokon segít, nem pedig a kisembereken, hisz az a bizonyos segély valójában őket gazdagítja. Jó pár évvel ezelőtt úton-útfélen dobálták utánunk a kölcsönöket, mindenki vette, szórta a pénzt két marékkal. Most meg sem próbálják elemezni, ki volt felelőtlen, és ki került önhibáján kívül nehéz helyzetbe. Más országokban elsősorban a jelzáloghitelek miatt bajba kerülteket támogatja az állam, azokat, akik a házat veszítik el fejük fölül, mert a válság miatt fizetésképtelenné váltak. Romániában éppen rájuk nem – vagy csak kevés esetben – vonatkozik az intézkedés. Ismét egy furcsa, felemás gesztus, melyről nehéz elhinni, amit az IMF-küldöttség vezetője mondott, hogy növeli a vásárlóerőt. Sokkal inkább úgy tűnik, ha már megakadályozni nem tudja, a Valu­taalap próbálja ellenőrzés alatt tartani a kampányadakozást.
A Nemzetközi Valutaalap ismét átvette Románia irányítását, küldöttségük vezetője, Andrea Schaechter jóságos tanító néniként magyarázza, hogy jó úton haladunk, hisz szófogadóan viselkedünk. Mint a gyenge tanuló, kit ugyan az esze nem segít, de igyekszik, így valószínű, nem bukik meg. Hogy aztán semmire nem viszi az abszolvált osztályokkal, évekkel – az már nem a tanító gondja.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az Ilie Bolojan által bejelentett megszorításokról?








eredmények
szavazatok száma 1154
szavazógép
2014-02-05: Életutak - B. Kovács András:

Vándorszékely hazatalál – Egy ragaszkodás története (20.)

Az önállóság útjára lépett hatgyermekes családfő egyedüli pénzkeresőként nem akármilyen erőfeszítésekre kényszerült. Boldizsár Béla győzte erővel, és már-már Uz Bence-inek nevezhető találékonysággal, bár a kilencvenes évek szabályozatlan „vadkapitalizmusa” idején rengeteg akadály tornyosult eléje.
2014-02-05: Közélet - Bokor Gábor:

Szigorított földvásárlás (Miként érinti a székelyföldi gazdákat az új jogszabály)

Január elsejétől lejárt a külföldiek földvásárlási moratóriuma, így elvileg bármelyik uniós ország polgára vásárolhat mezőgazdasági területet Romániában. Sokan ezt veszélyként fogták fel, úgy látták, külföldi kézbe kerülhet a hazai termőföld jó része. Ennek elkerülése végett törvénnyel kívánták szabályozni a földek adás-vételét. Arra voltunk kíváncsiak, a jogszabály miként érintheti a háromszéki, székelyföldi gazdákat, földtulajdonosokat.