Az alkotmány tervezetében az is benne maradt, hogy a nemzeti kisebbségek köztéren és magánterületen is szabadon használhatják az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket, bár a (szakértőkből álló) román törvényhozási tanács ennek törlését javasolta – közölte Máté András frakcióvezető, a tervezetet szövegező testület RMDSZ-es tagja, aki szerint a tavaly júniusban elkészült első szövegváltozathoz képest magyar szempontból előrelépés történt.
Máté András a júniusi szavazáson tartózkodott: álláspontját akkor azzal indokolta, hogy nem került be a tervezetbe sem a kisebbségi nyelvek elismerése regionális nyelvként, sem a hagyományos térségek különleges jogállásának lehetősége. Most azonban megszavazta a tervezetet, amelynek pozitívumai között említette, hogy elismeri a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, lehetővé teszi számukra a nemzeti jelképek szabad használatát, valamint saját döntéshozó és végrehajtó testületek létrehozását az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel.
Az alkotmánymódosító különbizottság és egyben a szenátus elnöke, Crin Antonescu szerint csak formai kiigazításokat végeztek a tavaly nyáron előkészített szövegen, a szakértői véleményezések alapján. A tervezetet ezután normakontrollnak vetik alá, újabb véleményezésre küldik a Velencei Bizottsághoz (az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületéhez), ezután kerül a bukaresti parlament elé, amely a kormánykoalíció tervei szerint áprilisig megvitatja. A tervezetet mindkét háznak kétharmados többséggel kell elfogadnia, ha pedig különböző formában szavazzák meg, akkor a két ház összevont ülésén háromnegyedes többség dönthet a tervezet végső formájáról. A módosított alkotmány akkor lép hatályba, ha azt – a parlamenti szavazás után egy hónapon belül – érvényes népszavazás is megerősíti. Az alkotmánymódosító referendumot a május 25-i európai parlamenti választásokkal egy időben készül megrendezni a kormány.