Hétéves tervek
A 2020-ig terjedő költségvetési időszakban szállítási infrastruktúrára (autópályák, vasutak, tengeri és légi szállítás), környezetvédelmi tervekre, városfejlesztésre, megyei utakra és körgyűrűkre költené a legtöbb uniós pénzt a kormány – jelentette be Victor Ponta kormányfő tegnap. Az európai alapokból lehívható összegekből megközelítőleg 5,7 milliárd eurót szánnak a szállításra, 3 milliárdot a környezetvédelemre, városfejlesztésre 2,8 milliárdot, megyei utakra és körgyűrűkre 1,1 milliárdot, a fiatalok és a munkanélküliek alkalmazását támogató programokra, szakmai fejlesztésre és képzésre, valamint a hátrányos helyzetű személyek támogatására (elsősorban a romák társadalmi felzárkóztatására) egy-egy milliárd eurót. A kis- és közepes vállalkozók és technológiai parkok számára 800 millió eurót, kutatásra 700 milliót, számítástechnikára 550 milliót, egészségügyi beruházásokra (ezen belül három regionális kórház építésére Jászvásáron, Kolozsváron és Craiován) 500 milliót, a helyi szintű közigazgatás fejlesztésére szintén 500 milliót, a történelmi, kulturális és turisztikai jellegű felújításokra 450 milliót, az oktatásra 350 milliót, ennek támogatására központi szinten 300 milliót, a kataszteri rendszerre ugyancsak 300 milliót szeretne költeni a kormány. A sor végén a hatékony energetikai megoldások szerepelnek 270 millió euróval, és a munkaerő-foglalkoztatási programok 250 millió euróval.

Félfizetésnyi támogatás
A legalább húsz új munkahelyet teremtő cégek alkalmazottjainak fele fizetését az állam adja, de az országos átlagfizetést tekinti a felső küszöbnek – közölte tegnap Victor Ponta kormányfő. A rendelkezés 2014. július elsején lép hatályba, és hét évig lesz érvényes. A tervezet szerint a cégek a teljes fizetéseket kiadják, de negyedévenként visszakapják a fele pénzt.

Túlteljesített a gazdaság
Tavaly 2,8 százalékkal nőtt a romániai gazdaság – jelentette ki tegnap Andrea Schaechter. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti küldöttségének vezetője elmondta: az idén 2,2 százalékos növekedésre számítanak 2,2 százalékos államháztartási hiány mellett. Schaechter szerint Romániának 2013-ban sikerült csökkentenie a makrogazdasági ingadozásokat, és a várható növekedés a legnagyobb a gazdasági válság kezdete óta. Bukarest teljesítette hitelszerződés fejében vállalt kötelezettségeinek nagy többségét, bár nem sikerült a vállalt mértékben csökkenteni az állami vállalatok tartozásait, főleg az államvasutak halmoztak fel nagy adósságokat a társadalombiztosítási költségvetéssel és egyéb állami szolgáltatókkal szemben. A rossz hitelek aránya is nőtt, de nem veszélyeztetik a bankrendszer stabilitását. Végezetül bejelentette: a román kormány az eredetileg év végére tervezett időpont helyett már júliustól liberalizálja a gázárakat az ipari fogyasztók számára.

Kárpótlás a Dacia-betéteseknek
Megszavazta a képviselőház a Dacia személygépko­csira előfizetők kárpótlására vonatkozó törvénytervezet módosítását. Eddig ugyanis csak az Országos Taka­rék­pénztárban elhelyezett betétekért járt kárpótlás – ezt is 2008-ban szavazták meg –, azok a kárvallottak nem kaptak, akik pénzüket a Román Fejlesztési Bankba (BRD) vitték át. Az új változat szerint ők is jogosultak kárpótlásra, és azok is, akik 1990. november 1. előtt előlegezték meg a takarékpénztárban a Dacia-gépkocsit. A törvénymódosító javaslatot Erdei-Dólocki István és Fejér László Ödön parlamenti képviselő kezdeményezte.