Megírása után több mint hatvan évvel, először jelent meg Charlie Chaplin egyetlen regénye, amelyből a filmcsillag utolsó jelentős alakításának tartott, Rivaldafény című film készült.
Az 1948-ban született, Footlights című kisregényt a színész és rendező archívumát a Chaplin család megbízásából 2002 óta digitalizáló Bolognai Filmmúzeum, a Cineteca di Bologna adta ki abból az alkalomból, hogy a művész idén száz éve debütált a filmvásznon. A centenáriumot több eseménnyel is megünneplik – írta a The New York Times. A több mint hatvan évig kiadatlanul kallódó művet Chaplin életrajzírója, David Robinson állította helyre eredeti alakjában a bolognai intézet kutatóival, a színész ugyanis számos vázlatot hagyott hátra – immár teljes egészében digitalizált – archívumában.
Csakúgy, mint a Rivaldafény (Limelight), a Footlights is Londonban játszódik. Főszereplője egy korosodó bohóc, Calvero, aki ráébred, hogy már nem tudja felkelteni a közönség érdeklődését. A bohóc megmenti egy öngyilkosságra készülő gyönyörű táncosnő életét, majd segít neki visszatalálni a tánchoz. A film arról a jelenetéről a leghíresebb, amelyben együtt látható Charlie Chaplin és Buster Keaton, a némafilmes korszak két idősödő sztárja, akik sem azelőtt, sem azután nem szerepeltek együtt. A kisregény és a film Chaplin életének egyik legborúsabb korszakából való. 1947-ben a színészt beidézték az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság elé – végül el is hagyta az Egyesült Államokat –, egy fiatal színésznő pedig apasági keresetet nyújtott be ellene. A filmcsillag tagadta a viszonyt, a bíróság azonban őt nevezte meg a színésznő gyereke apjának. Charlie Chaplin ekkor tekintett vissza fiatal éveire Angliában, ahol szülei egy zenés színházban léptek fel. Apja rettegett a színpadtól, végül halálra itta magát. A kisregényben a filmnél sokkal erősebben tetten érhető a színész félelme a közönségtől, egy öreg bohóc rettegése attól, hogy nem tudja megnevettetni a publikumot – magyarázta a filmmúzeum egyik szakértője.