Gazdag prioritáslistával vág neki az RMDSZ az új parlamenti évadnak, terveik között találhatóak általános, egész országot érintő elképzelések és speciális, a magyarság szempontjából fontos javaslatok.
Márton Árpád parlamenti képviselő az általános jellegű témák közül elsőként a devizahitelesek ügyének rendezését említette. A kormánynak is van egy bizonyos elképzelése és az RMDSZ-nek is, több lehetőség is adott: az egyik esetben a bankoknak kellene vállalniuk az árfolyamingadozás okozta veszteségeket, a másik változat szerint az állam fedezné, de ez azt jelenti, hogy mindannyiunk pénzéből, azaz azok is fizetnek, akik nem vettek fel ilyen kölcsönt – magyarázta a képviselő. Ez utóbbi szerepel a Ponta-kabinet javaslatában, az RMDSZ szerint azonban nem feltétlenül ez az ésszerű megoldás.
Jelentős probléma, hogy sokkal kevesebb pénzt kaptak a fogyatékosgondozást ellátó civil szervezetek – a Diakónia Alapítvány például a tavalyi kiutalás 40 százalékát –, a kormány azt szeretné, ha az önkormányzatok vállalnának nagyobb részt. Ezt is, de a betegnyugdíjasok és a hátrányos helyzetűek támogatását is elég általánosan fogalmazták meg, miniszteri rendeletekre, kormányhatározatokra bízták a részleteket, márpedig az ördög éppen azokban rejlik, ezzel magyarázhatóak az elmúlt időszak „érdekes” történései, és ezeket másképp kell szabályozni – véli Márton Árpád.
Nagyon sok embert érintő probléma a rosszul kiszámított nyugdíjak ügye, az RMDSZ szeretné elérni, hogy ha az állam hibázott a számolásnál, akkor ne az érintetteken hajtsák be a többletet (sokszor késedelmi kamatokkal együtt), hanem vagy engedjék el, vagy a felelős legyen kénytelen vállalni a pluszkiadást.
Rendezni kellene végre a Dacia-befizetések ügyét is, múlt kedden a parlament ismét elfogadott egy jogszabályt, mely végre lehetővé tenné, hogy mindenki megkapja egykor letett pénzét, a szaktárca feladata a módszertant kidolgozni, hatvan nap áll rendelkezésükre.
Külön törvényben kellene szabályozni a hegyi turizmust. Három különböző jogszabály is érinti részben ezt a területet, de konkrétan erről nem szól egy sem, pedig sajátos jellemzői vannak, jobban oda kell figyelni, mert óriási lehetőség rejlik benne, melyet nem használunk ki – fejtette ki a képviselő, hozzáfűzve, hogy hamarosan beterjeszt egy ilyen jogszabályt.
A sajátos kisebbségi tervezetek közül elsőként azt említette, amely az anyanyelvhasználatot szabályozná az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben és a szociális hálózatban. Fontos feladatnak tekintik a választási rendszer módosítását, fő célkitűzésük, hogy igazságos törvény szülessen, arányos képviseletről, amely valamilyen garanciákat is tartalmaz, hogy a magyarság arányának és súlyának megfelelő képviselettel rendelkezzék. Továbbra is szeretnék elérni a kisebbségi törvény elfogadását, és az ülésszak végéig benyújtanák Székelyföld autonómiastatútumát.
Az alkotmánymódosítás is nagy kihívás a szövetség számára. „Ha csak önmagában lenne az alkotmánymódosítás, akkor nagyon nagy előrelépést jelentenének azok a dolgok, amelyeket sikerült bevinnünk. Gond azonban az, hogy az alaptörvénybe általánosságban kerülnek be a különböző kérdések, nem bontják le, mit hogyan gondolnak, és utólag értelmezhető lesz” – magyarázta Márton Árpád. A legnagyobb problémát a régiók jelentik. Tulajdonképpen jó, hogy szó van ezekről, hisz a székelyföldi regionális autonómiáról nem lehet beszélni alkotmányos keretek közt, míg a közigazgatási régió nem kerül be az alaptörvénybe. Ám ugyanakkor hátrányos helyzetet teremt, ha elfogadják a jelenlegi régiókat, melyekről tulajdonképpen azt sem tudjuk, milyen szerepük lesz, mennyire ürítik ki a megyék hatáskörét. Ugyanakkor ez kihat a székelyföldi autonómiatervezetre is, addig nem lehet érdemben kidolgozni, amíg nem tudni, mi szerepel majd az alkotmányban – mondta el Márton Árpád.
