A választáson való induláshoz tízezer támogatói aláírásra van szükség, a VMSZ három nap alatt 13 200 aláírást gyűjtött össze, ami Pásztor István, a párt elnöke szerint soha nem tapasztalt sikernek számít. Abban reménykedünk, hogy ez a nagyszámú aláírás annak a bizonyítéka: a vajdasági magyar közösség tagjai méltányolják a bátor és felelősségteljes kiállást és politizálást, és bennünk látják ennek az ambíciónak a megvalósulását – hangsúlyozta. Elmondta, céljuk az, hogy annyi szavazatot gyűjtsenek össze, amennyi a mostani parlamenti jelenlétet, vagyis az öt képviselői helyet biztosítani tudja. Úgy véli, a kritikák – amelyek szerint, ha együtt indult volna mind a hat vajdasági magyar párt, akkor akár kilenc mandátumot is szerezhettek volna – csak azért hangzottak el, hogy szétverjék azt is, ami egyben van ebben a pillanatban. Hozzátette: ha azok, akik ezeket a mondatokat mondták, valóban komolyan is gondolták volna, akkor ők öten nem hasadtak volna három irányba. A politikus ezzel a kisebb magyar pártok széthúzására utalt.
Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti frakcióvezetője és egyben listavezetője szerint „a következő négy év nehezebb, összetettebb lesz, mint az előző időszak, hiszen azt szeretnénk, ha a kormánytöbbség részévé válhatnánk. Nem mindenáron fogunk erre törekedni, de abban az esetben, ha a mi prioritásaink bekerülnének a kormány programjába, a kormánytöbbség részévé szeretnénk válni.” Reményét fejezte ki, hogy az új összetételű parlamentben már az első napokban napirendre kerül a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, valamint a Vajdaság statútumának elfogadása is, ezt követően pedig megkezdődhetne a szerb alkotmány felülvizsgálata.
Varga László, a képviselőház integrációs bizottságának elnökhelyettese szerint a következő négyéves parlamenti időszak kulcsfontosságú feladata lesz az uniós csatlakozás. Hogy ez milyen gyorsan fog haladni, azt nehéz megítélni, de biztos, hogy 2018-ra az integrációs folyamat és a csatlakozási tárgyalások döntő hányada mögöttünk lesz – magyarázta. Vajdasági magyar képviselőként fontos feladatnak nevezte a kisebbségi kérdések megoldását. Úgy fogalmazott: a Magyarországgal együtt vagy azt követően csatlakozó szomszédos országok tapasztalatai azt mutatják, hogy azokkal a kisebbségi kérdésekkel, amelyeket a csatlakozás során nem sikerült megoldani, a csatlakozás után borzasztóan nehéz dűlőre jutni.
2017. szeptember 1-jétől az Európai Unió állampolgárai ugyanolyan feltételek mellett vásárolhatnak termőföldet Szerbiában, mint a szerbiai állampolgárok. Fremond Árpád képviselő kiemelte: pártjának célja, hogy ezt valamilyen formában meg tudják változtatni. A stabilizációs és társulási megállapodáson már nem lehet változtatni, viszont lehet olyan termőföldről szóló törvényt hozni, amelybe olyan kiskapukat teszünk be, hogy megnehezítsék a külföldiek termőföldhöz jutását – nyomatékosította, példaként pedig a magyarországi gyakorlatot említette.
Kovács Elvira képviselő arról beszélt, hogy a szociális ügyek és az egészségügy területén az elsődleges cél az, hogy mindenki egyforma egészségügyi ellátásban részesüljön, attól függetlenül, hogy hol él. Azon fogunk dolgozni, hogy a magyarlakta települések egészségügyi hálózata javuljon – mondta.