Eresztevényben, Gábor Áron síremléke körül létesül az Emlékezés erdeje – olyan kopjafarengeteg, mely a székely nemzet hősének, tágabb értelmezésben a székely szabadságnak a mementója lészen. A kezdeményezés a Gábor Áron Ünnepet Rendező Bizottságtól származik, és már kialakulóban az erdő.
A bizottság eredeti elképzelése szerint az első kopjafákat Bereck és Kökös állította volna, de az Emlékezés erdejének híre gyorsan terjedt: Uzon jelentkezett rögvest, hiszen a történelemben kökösi csata megnevezéssel él az 1849. július 2-i, Gábor Áron számára végzetes összecsapás a cári sereggel, de a csata az Uzon és Kökös közötti téren zajlott, éppenséggel uzoni ütközetként is maradhatott volna fenn az emlékezetben. Ráadásul Gábor Áron holttestét még a csata ideje alatt Uzonba szállították, aznap és akkor éjszaka ott pihent Tatrangi Sándor birtokán – nem csak a hely megjelölése, a néhai Tatrangi-bennvalón kis emlékpark kialakítása szükséges hát a Gábor Áron-emlékévben, de illő is, hogy Uzon az Emlékezés erdejének alapítói közt legyen. És jelentkezett Eresztevény, a falu egyik derék szülötte nagyon tenne valamit szülőhelyéért – hát farag egy fát, hogy állítson emléket a Gábor Áron végső pihenőjének helyet adó település az alapítókkal együtt. És jelentkezett Csernáton is, az oly sok szállal a szabadságharchoz kötődő település, Végh Antal szülőfaluja: nekik is az alapítók közt a helyük – mondották. És jelentkezett Erdővidék, Bodvaj és Füle vasfeldolgozó kisgyárai nélkül Gábor Áron ágyút nem önthetett volna, nekik szintén az alapítók közt kell lenniük. És tulajdonképpen minden településnek Háromszék-szerte az alapítók közt a helye: Bölönnek, mert elsőként ajánlotta fel harangját ágyúöntésre; Sepsiszentgyörgynek, hol a Háromszéki Honvédelmi Bizottmány 1848. november 16-i ülésén mondotta Gábor Áron az önvédelmi harc kirobbantását eldöntő szavait: lesz ágyú, lesz muníció, amennyi kell; Kézdivásárhelynek, hol a hadiipar egyedülálló műhelyeiben még a gyerekek is lőszert gyártottak. És a sort folytatnia kell minden olyan háromszéki településnek, mely honvédet adott a szabadságharcnak. Ebben pedig egyetlen falunk sem szenved hiányt.
Az Emlékezés erdejének híre tehát gyorsan terjedt. Olyannyira, hogy történelmi egyházaink közül elsőként Dávid Ferenc követői jelezték: megrendelték a sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség és a Kriza János Unitárius Dalárda közös kopjáját (el is készült időközben, a templomban várja helyére kerülését), de Csehétfalva unitárius egyházközsége hasonlóképp buzgólkodik, a Firtos tövében lapuló kicsinyke falu elöregedett lakossága is fontosnak tartja üzenni a jövőnek. Hát követniük kell őket a katolikusoknak, hiszen Gábor Áron katolikus volt, de miért maradnának ki a reformátusok vagy az evangélikusok: a szabadságharchoz csatlakozó székelyeket sem vallásuk szerint válogatták meg.
És íme, az Emlékezés erdejének híre átlépte a megyehatárt, de igen hamar a Székelyföldét, s még az annál távolibbat is: Hódmezővásárhely jelezte elsőnek, az alapítók közt kell lennie. Bereck testvértelepülése számtalanszor bizonyította már ragaszkodását a székelyekhez, ama rossz emlékű gyurcsányi népszavazást követően elsőkként próbálták a nemzet testén ütött sebet gyógyítani a hódmezővásárhelyi tiszteletbeli polgári címek adományozásával. Elkészült hát az alföldi mezőváros kopjafája is, de elkészült egy rendkívül érdekes kis település, a Bács-Kiskun megyei Csólyospálos emlékjele, alföldi szíjas akácból – ez az egyedüli fa eddig, mely a leendő Emlékezés erdejében nem Székelyföldről származik.
Alakulván és még megszületése előtt valóságos rengeteggé fejlődvén az Emlékezés erdeje, szabályok felállításával próbálja elejét venni az eljövendő jelállítók esetleges túlbuzgalmát a Gábor Áron Ünnepet Rendező Bizottság. A kopjafaerdő egy központi faragott fa köré, sugarasan táguló félkörívekben gyarapodhat, e középütt levő, öreg cserefából készült fa felirata: Az Emlékezés erdejét a Gábor Áron Ünnepet Rendező Bizottság kezdeményezte a székely nemzet hőse születésének 200. évfordulóján, 2014-ben. Ez a szöveg magyarázza a kopjafaerdő létesítését, következésképp a jelállítóknak csupán a település/szervezet nevét és az állítás évszámát kell ráfaragtatniuk a kopjafákra. Melyek legnagyobb magassága a két és fél métert nem haladhatja meg, mintázatának a hagyományos kopjafaragási motívumvilágot kell követnie – ezért ajánlott háromszéki faragóval elkészíttetni az Eresztevénybe szánt kopjafákat. A székely nemzet hősének emléket állíthat a Kárpát-medence bármely települése, történelmi egyházaink, civil szervezetek – a politikai szerveződések azonban jó volna, ha nem versengenének sem az élen járásban, sem az utófutásban.
Az Emlékezés erdejének avatására július 31-én kerül sor, az eresztevényi Gábor Áron-síremlék befejezésének – az obeliszkre a tervező Gyárfás Győző által megálmodott ágyú felhelyezésének – ünnepségén. Akik csatlakozni kívánnak az Emlékezés erdejének alapítóihoz, a Gábor Áron Ünnepet Rendező Bizottságnál jelezzék szándékukat a 0740 071 036 vagy a 0733 009 014-es telefonszámon.
