Megeshet, szerencsénk lesz, és a módosított román alkotmány szavatolja majd, hogy a tervezett óriásrégiókon belül egy-egy térséget önálló hatáskörökkel felruházott alrégióvá nyilvánítsanak.
A múlt héten elfogadott javaslatot már tavaly benyújtotta az RMDSZ a parlamenti bizottságban, de akkor elutasították a különleges státus emlegetése okán. Az egységes, oszthatatlan nemzetállam bűvöletében élő román honatyák ugyanis hidegrázást kaptak a különleges státus kifejezéstől, s ahogyan megszoktuk, elvetették a javaslatot. Az RMDSZ új előterjesztésében már alrégió szerepelt, s ezt hajlandóak voltak elfogadni. Ígéretes dolog, mert, ha benne marad, és érvénybe lép az alkotmánymódosítás, lehetővé válna, hogy Székelyföld vagy Ér-mellék alrégióként megőrizze jellegzetességeit, népessége összetételét, kidolgozhassa saját fejlődési-fejlesztési programjait. Szerencsére az alrégió-szervezés lehetősége érvényes román vidéken is, mondjuk Dobrudzsában, Suceavában, esetleg a Zsil-völgyében, ami megnyitná a lehetőséget e kis földrajzi egységekben élők számára, hogy saját útjukat járják, s valamelyest ledobják magukról a központi irányítás terheit. Az RMDSZ vezetői, jogászai majdhogynem ünnepelnek, úgy érzik, hogy sikerült „dél-tiroliasítaniuk” a román alaptörvényt, bár tudva tudják: a módosított alkotmánynak népszavazás előtt még sok kötelező megmérettetésen kell átesnie, s az említett cikkely sincs kőbe vésve. Február 21-re várják az alkotmánybíróság véleményezésének megjelenését a Hivatalos Közlönyben, de közben el kell juttatni a tervezetet a Velencei Bizottsághoz is, s javaslatait a parlament elé kell terjeszteni. Ez után a két ház külön-külön megvitatja és megszavazza a módosító javaslatokat, április 3-án pedig együttes ülésen ismét voksolnak. És még mindig nincs vége, újra el kell juttatniuk az alkotmánybírósághoz, és a taláros testületnek április 8-ig ismét véleményt kell mondania. Ha semmi kivetnivalót nem találnak, akkor jelenthetik be május 25-re a népszavazást.
Ráadásul nagy kérdés, hogy a május végére, az európai parlamenti választásokkal egy napra tervezett népszavazás eredményes és érvényes lesz-e. Ugyanis az épp hatályos törvény ötvenszázalékos részvételi küszöböt ír elő, s igen sokan gondolják, hogy az átlag román vagy magyar választó számára nem akkora fontosságú sem az európai parlament tagjainak megválasztása, sem az alkotmánymódosítás, hogy a névjegyzékekben szereplő 19 millió állampolgár fele, azaz több mint nyolc és fél millió ember az urnák elé járuljon.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
