Egymásnak ellentmondóan értékeli a képviselőház által tegnap elfogadott földtörvényt Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter és Cseke Attila RMDSZ-képviselő: előbbi szerint nagyon jó, a mezőgazdasággal foglalkozók számára előnyös jogszabály született, utóbbi azt állítja, demokráciaellenes és rendkívül bürokratikus a törvény, ezért is nem szavazta meg az RMDSZ.
A képviselőház tegnap 256 igen, 51 nem szavazattal és 20 tartózkodás mellett elfogadta a mezőgazdasági területek törvénytervezetét, részben elfogadva az államelnök által a tervezet újraelemzésére vonatkozó kérésben felvetetett kifogásokat. Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter a plénumban elmondta, kihasználta az államelnök újraelemzésre vonatkozó kérését, hogy még jobban leegyszerűsítse a kültelkek eladási eljárását. „Az eladó számára az eljárás abból a szempontból is leegyszerűsödik, hogy nem kell semmiféle illetéket fizetnie, minden a polgármesteri hivatalokra hárul” – hangsúlyozta Daniel Constantin. Rámutatott, az elővételi jogot is kiterjesztik, lehetőséget adva a társtulajdonosoknak, a bérlőknek, illetve az államnak is.
Az RMDSZ-nek komoly fenntartásai vannak a földtörvénnyel kapcsolatosan, Cseke Attila Bihar megyei törvényhozó a végszavazást megelőző plénumbeli vita során a törvény módosítása által bekövetkező bürokratikus nehézségeket és demokráciaellenes törekvéseket ismertette. Felhívta a figyelmet, a kormány javaslatában a Románia határaitól számított húsz kilométeres sávban nem lehet eladni és vásárolni kültelken lévő mezőgazdasági területet a hírszerző szolgálatok jóváhagyása vagy véleményezése nélkül. „Ez nagyon radikális lépésnek bizonyul, miután Románia hétéves EU-s tagsággal rendelkezik” – mutatott rá a képviselő. Ráadásul a határsávra vonatkozó módosítást a szenátusban húszról harminc kilométerre terjesztették ki, tette hozzá Cseke Attila, ismertetve, az RMDSZ javasolta e rendelkezés törlését, hiszen ez felesleges és a tulajdonjog gyakorlását sértő többletbürokráciát vezet be. A képviselő szerint a törvény a demokrácia elvét sérti, hiszen 1989–2014 között a román állampolgároknak semmiféle más állami szerv jóváhagyására nem volt szükségük az ilyen típusú területek eladása, illetve megvásárlása céljából.
Az államelnök egy másik fontos javaslata volt, hogy Románia vezesse be a kölcsönösségi elvet, amely értelmében egy külföldi állampolgárra is ugyanazok a szabályok vonatkoznának telekvásárláskor, mint egy román állampolgárra az illető uniós tagországban. Cseke elmondta, most bevezetik ugyan a kölcsönösség elvét, viszont a harminc kilométeres sávban az nem alkalmazható.
Cseke Attila szerint felesleges bürokráciát eredményez, hogy a telekkönyvi hivatalok kötelesek minden határ menti harminc kilométeres sávban létező mezőgazdasági kültelek telekkönyvébe bejegyezni, hogy eladásuk a hírszerző szolgálatok véleményétől függ, hiszen ez a rendelkezés Románia tizenkilenc érintett megyéjében a telekkönyvi hivatalok munkájának nagy részét leköti majd.
A szövetség módosító javaslatai közül kettőt fogadott el a képviselőház: hallgatólagos beleegyezésnek minősül, amennyiben húsz munkanap alatt az illetékes állami hatóságok nem adnak ki hivatalos véleményt, ugyanakkor a tulajdonos nem lesz köteles elővásárlási joggal rendelkező személyek listáját bemutatni, amikor el szeretné adni a földterületét.