A választási év minden országban óhatatlanul elhozza a populizmus uralmát. Osztogatnak, ha van, miből osztogatni. Persze, ezt csak a regnáló kormány tehetné, de az ellenzék — ha van hozzá parlamenti ereje — olyan törvényeket présel át, amelyek őket ugyan semmire nem kötelezik, de népszerűségüket feltétlenül megnövelhetik.
Most a szociáldemokraták jeleskednek ebben. Például 1500 lejre emelik a nyugdíjak megadózhatóságát, vélvén, hogy ezzel az idősek táborában elég sok voksot szereznek. Hát nem olyan sokat, tekintve, hogy az eddigi tízmilliós (régi lej) és az új között meglehetősen kevesen ,,tanyáznak". A kérdés inkább az lenne: miért kell megadóztatni a nyugdíjakat!?
A másik elképzelés, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése már vonzóbb elképzelés, de ez sem sokat segít az embereken, ha közben a termékek alapára ugrik meg alaposan. S ez szinte elkerülhetetlennek látszik, hiszen a gázár növekedése úgy gyűrűzik szét valamennyi szolgáltatás és árszabás területén, hogy azt visszafogni nem lehet.
A populizmus dübörgése más területeken is megnyilvánul, több esetben viszont kivihetetlen eredménnyel. Ilyen a név szerinti választási rendszer bevezetése, melyben az elnöki hivatal és a kormány egyáltalán nem tud dűlőre jutni, de a pártok között sincs érdemi egyetértés. Valószínűleg nem is lesz a választásokig, s marad minden a régiben. Számunkra, hazai magyarok számára ez a választási rendszer különben is igen hátrányos lenne, mert az elnöki hivatal elképzelése szerinti változat esetén több százezer szavazatunk mehetne veszendőbe. A kormány variánsa szerint nem.
Erről még hosszan el lehetne morfondírozni, de egyre közelebb vannak az önkormányzati választások, s még saját köreinkben is elég nagy a tanácstalanság és a zűrzavar annak megítélésében, hogyan lehetne kiválasztani a legalkalmasabb jelölteket a polgármesteri és tanácsi tisztségekre. Főleg most, hogy elvileg három tábor — RMDSZ, MPP és függetlenek — is lehet, s ez elkerülhetetlenül fogja gerjeszteni a populizmust, hiszen ígérni kell, akkor is, ha nem nagyon van garancia az ígéretek későbbi betartására. A megosztottság immár elkerülhetetlen, de van néhány hely, ahol összefogás, megegyezés nélkül bizonyosan semmire nem megyünk. Marosvásárhely például, mely tizennyolc esztendők elmúltával is ,,frontváros" maradt. S ez csak egyetlen példa, lehetne folytatni Szatmárnémetivel, Szászrégennel — miért ne? —, néhány háromszéki településsel is. Megyünk, menegetünk, menetelünk tehát a választások felé, s jó lenne legalább saját sorainkban tisztázni, dűlőre vinni bizonyos dolgokat. Hogy késő ne legyen.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
