EZ A SZOBOR RONDA. Kolozsvár csak a jelenlegi Avram Iancu-szobor nélkül válhat Európa kulturális fővárosává – állítják a művészeti és dizájnegyetem szakemberei.
A kincses városban találhatóak Európa leggyengébb szobrai, és ahhoz, hogy Kolozsvár elnyerje az Európa kulturális fővárosa címet, elsősorban a városképen kell dolgozni – vélik a szakemberek, akik a Helyi Civil Tanáccsal partnerségben kezdeményezik, hogy elsőként az elhelyezésekor is sok vitát kiváltott Avram Iancu-szobrot kell kicserélni. Ligia Subţirică városi főépítész azt nyilatkozta, új Avram Iancu-szoborra van szükség, ám ehhez erős lobbi kell, ugyanis etnikai okok miatt senki sem fogja ezt felvállalni. A kolozsvári Avram Iancu-szobrot 1993-ban Ilie Berindei szobrász készítette Gheorghe Funar akkori polgármester kezdeményezésére. A szakemberek szörnyűségnek nevezték az alkotást, aminek semmi köze a történelmi személyiséghez, de a városrendezési, építészeti esztétikához sem. (Kolozsvári Rádió)
CSUROGNAK AZ UNIÓS PÉNZEK. Két nap alatt 1,13 milliárd eurót bevételezett Románia európai uniós forrásokból – írja a Capital az Európai Alapok Minisztériumának közleményére hivatkozva. A csütörtökön és pénteken folyósított összeg magasabb, mint az ország által a 2007–2011-es időszak bármelyik évében összesen lehívott uniós támogatás. Az 1,13 milliárd eurót szállításra (506,2 millió), gazdasági versenyképesség növelésére (482,6 millió), környezetvédelemre (123,7 millió) és technikai segítségnyújtásra (22,4 millió) szánt operatív programokra költik el.
NE NEVELJÜNK BIRKÁKAT! A Mikes Kelemen Líceumban tervezett egyenruha-bevezetés kapcsán írja a Maszol.ro újságírója, Kustán Magyari Attila: „Most, hogy mindenki egyforma lesz, kétlem, hogy előre tettek lépést. Az iskolák éppen elég nagy bajban vannak ahhoz, hogy jobb dolguk is legyen, mint tovább terhelni a fiatalok életét. A diák – mindannyian voltunk azok, vagyunk vagy leszünk – önfejű, szabad ember, akinek a fejlődését nem tiltással, hanem iránymutatással, lehetőségek felmutatásával jobb egyengetni. Akit beterelünk valahová, az birka lesz. Én pedig nem szeretem a bégetést: egyhangú, mint ezer piros kardigán egymás mellett.”
NYUGTATJUK MAGUNKAT. Évi 12 millió eurót költünk stressz elleni gyógyszerekre, tavaly 53 milliárd lejes volt az ágazat piaca. A hazai gyógyszeriparban egyre nagyobb az ilyen termékek részaránya, ugyanis az eladott vitaminok és étrend-kiegészítők tíz százaléka stresszellenes szer. A piaci hangulat nagyon kedvez az új termékek bevezetésének, ugyanis a vitaminok, ásványi anyagok, étrend-kiegészítők, valamint a stresszellenes szerek fogyasztása rendszeresen nőtt az utóbbi években. (Capital)
