Pedig egy hete, mióta felröppent a hír, hogy Victor Ponta miniszterelnök a magyar szövetséggel alakítana többséget, újra fellángolt az RMDSZ- és magyarellenesség, a legnagyobb hírtévékben ismét főműsoridőben gyalázkodnak véleményformálók, politikusok.
Éles kontrasztban áll mindaz, amivel az RMDSZ politikusai bátorították magukat azzal, amit a román elit akaszt nyakukba. Az SZKT-n többen felemlegették, hogy ők mindig milyen tisztességes partnerek voltak, mennyit köszönhetnek nekik a román pártok és az ország, mily nagy szerepet játszottak Románia NATO- és EU-s csatlakozásában, a majdani reformokban. Ezzel szemben a román véleményformálók állandó pálfordulásaikat emlegették, hogy bármikor, bárkivel kormányra léptek, s nem győzték ragozni, az RMDSZ az a romániai politikai alakulat, mely az elmúlt 24 év során a leghosszabb időt töltötte a hatalomban.
Még szembeötlőbb, amikor a magyarság követelésein háborognak, elfogadhatatlannak nevezik még a marosvásárhelyi orvosi magyar tagozatának létrehozatalát is, és ha a székely zászló használatáról esik szó, úgy sopánkodnak, mintha ezáltal Székelyföld kiszakadna az ország tes­téből. S ha már kampány, nem maradhatott ki a sorból Traian Băsescu sem, aki vasárnap igen szigorúan jelentette ki: elő nem fordulhat az, hogy Erdélyben magyarul szóljanak az orvosok magyar nemzetiségű betegeikhez, márpedig a hozzá eljutott hírek szerint az RMDSZ ezt is kötelezővé tenné. Abszurdabbnál abszurdabb kijelentések követik egymást reggeltől estig, és néhány nap alatt mi, magyarok, no meg a minket képviselő RMDSZ ismét Románia első számú ellenségévé váltunk, úgy seperik le, teszik a román közvélemény számára elfogadhatatlanná még a számunkra legminimálisabbnak tűnő követeléseket is, hogy ezek után szinte csoda volna, ha valami fontosabb a kormányprogram részévé válna. Zajlik a hangulatkeltés, félretájékoztatás magas fokon, oly mértéket öltve, mintha százezren vonultunk volna utcára területi autonómiát követelve. S mindez miért? Néhány miniszteri székért, talán beruházási pénzekért, hisz ilyen felvezetés után nehezen elképzelhető, hogy a kisebbségi jogok bővítése vonatkozásában jelentős előrelépést érhetnek el a tárgyalással megbízott RMDSZ-esek.
A kiszivárgott hírek szerint a tegnapi éles és kemény egyeztetés elsősorban az egészségügyi tárcáról folyt, és a legjobban értesült bukaresti lapok a  magyarságot érintő „kényes” kérdések között csak a MOGYE ügyét és a magyar prefektusok kinevezését emlegették.
Magyar szempontból igen olcsón adják a bőrüket, a románság szerint minden bizonnyal méltatlanul többet kapnak a kelleténél. S a nagy hozadék, a magyar–román kapcsolatok javulása egyelőre messzi távolba tolódik. Valóban megéri?