Ukrajna mozgósít az orosz érdekeket kiszolgáló Viktor Janukovics elnök leváltását követő orosz invázió hatására. Eközben mintegy 15 ezer – katonai jelzés nélküli – orosz katona szállja meg Krímet és Kelet-Ukrajna oroszok (is) lakta területeit.
Krím vegyes nyelvű lakossága belenyugvással, illetve rokonszenvvel fogadja az orosz nemzetiségű lakosság „védelmét” biztosító megszállókat. Az Egyesült Államok elnöke, csakúgy, mint a Német Szövetségi Köztársaság elnöke hosszasan tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Elhangzanak amolyan „ejnye-bejnye” intelmek és fenyegetések is. Összeül a NATO, az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Európai Unió vezetői stb. (Eszembe jut a magyar forradalomkor óvatoskodó, időt húzó hatalmak háborgása és semmittevése a szovjet agresszorral szemben...)
És megidézem, emlékeztetőül: Hitler vezér és kancellár 1938. február 29-én nagy tömeg előtt tartott beszédet a Birodalom határán kívül lakó tízmillió német sanyarú sorsáról. Ausztriáról – erről a mesterséges, valójában német államról – és az összetákolt Csehszlovákiáról beszélt, ahol három és fél millió német él elnyomásban, akik együtt kívánnak élni fajtestvérekkel. Ugyanez év március 11-e Hitler ultimátuma: Schuschnigg, Ausztria kancellárja mondjon le, és adja át a hatalmat a Birodalom iránt „barátságos” Seyss-Inquartnak (a későbbi háborús bűnösnek). Majd, még aznap: „az osztrák kormány azzal a sürgős kéréssel fordul a német kormányhoz, hogy (...) legyen segítségére a vérontás elkerülésében.” E célból kérik, hogy küldjön német csapatokat. Egy órával később a német csapatok átlépik Ausztria határát.
Beneš Csehszlovákiája érzi a veszélyt az Anschluss után, és kétségbeesésében a kisantant szövetségeseitől, a nyugati hatalmaktól, a Szovjetuniótól kér segítséget – de senki nem hajlandó a Harmadik Birodalommal szembefordulni. Megindul az első világháború után összefércelt szláv ország belső bomlása is. Hlinka az 1918-as egyezményt, a megígért szlovák önkormányzatot követeli, amelyről Beneš „megfeledkezett”. Ezzel egy időben mintegy 200 ezer Szudéta-vidéki német menekül a „cseh elnyomás” ellen tiltakozva Németországba. Szeptember 15-én a szudétanémetek kijelentik, hogy „vissza akarnak térni” a Birodalomba. Az angol és francia államférfiak a kért népszavazást megelőzően megállapítják, hogy Csehszlovákiából bizonyos területeket a Német Birodalomhoz kell csatolni. Szeptember 26-án Hitler ultimátumot küld Prágába: október 1-jéig ad határidőt követelése teljesítésére. Szeptember 29-én Münchenben a négy nagyhatalom (Német Birodalom, Mussolini Olaszországa, a Brit Birodalom és a Francia Köztársaság vezető államférfiai egyezményt írnak alá: a túlnyomórészt német területeknek német csapatokkal való szakaszonkénti megszállása október 1-jén kezdődik.)
A magyarokkal annyira kíméletlenül elbánó Beneš, életét mentendő (és a majdani bosszúra készülve) előbb Svájcba, majd Angliába menekül. A kitűnően felszerelt cseh hadsereg puskalövés nélkül fogadta a német megszállókat.
***
...Az ukrán ideiglenes kormány a tartalékos tiszteket is mozgósította. Az orosz hadsereg parlamenti felhatalmazással körülvette az ukrán katonai egységeket.
Ezúttal nem lesz háború – ugyanabból a meggondolásból, amiért a kitűnően felszerelt cseh hadsereg nem szállt szembe Hitler csapataival...
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
