Bizony ez lehetséges. Feljegyezték például, hogy 1853. szeptember 10-én Pest fölött hatalmas viharfergeteg vonult át. Utána az ereszcsatornákban rengeteg kis békát és halat találtak, sőt, a város két különböző pontján vízisikló is potyogott az égből.
Az észak-amerikai Louisiana államban 1896-ban a felhőkből döglött madarak hullottak, sőt, véresőnek is híre terjedt már. A piros festékanyagot tartalmazó moszatokat vagy a szaharai vörös földet nézte a felhevült képzelet vérnek.
De hát mit jelentenek ezek a csodaesők? Végzetes jóslatot semmi esetre sem. Csupán önmagukat, vagyis egy-egy érdekes meteorológiai tüneményt. Természeti jelenség a haleső, rovareső, békaeső és az összes többi, tehát természeti okuk van... Tudjuk, hogy az eső mindig felszálló légáram szülötte. A nagyon erős esőket heves légmozgás táplálja. Az ilyen függőleges légáram kisebb testeket könnyen felemel, és magasra felvisz. Erős légörvények pocsolyákat szívhatnak fel kígyóval, békával, kis halakkal együtt, így aztán érthető, hogy a heves esők alkalmával mindezek az esővel együtt visszahullnak a földre. (Kíváncsiak Klubja)
