A jelöltségre Juncker mellett Michel Barnier, az uniós belső piacért felelős francia EU-biztos pályázott a jobbközép pártcsaládon belül. Juncker 382 szavazattal, 245 ellenében nyerte meg a szavazást. Két szavazat érvénytelen volt. Az 59 éves Juncker 25 éve tevékenykedik az európai politikában, éveken át az eurócsoport, az eurózóna pénzügyminisztereinek elnöke is volt. Fő vetélytársai a bizottsági elnöki posztra az Európai Szocialisták Pártjának jelöltje, Martin Schulz jelenlegi EP-elnök és a liberálisok jelöltje, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök. A májusi európai parlamenti választás lesz az első, amelyen az európai pártcsaládok listavezetői egyben európai bizottsági elnökjelöltek is. A legutóbbi felmérések szerint a Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja szoros versenyben áll egymással az elsőségért. Az EP-választáson győztes pártcsalád lesz az, amelyik először javaslatot tehet majd az európai bizottsági elnök személyére. A megválasztáshoz azonban az EU 28 állam-, illetve kormányfőjének támogatását is el kell nyernie a jelöltnek. Junckert támogatta előzőleg mások mellett Angela Merkel német kancellár. Barnier mögött sorakozott fel többek között saját pártja, a francia UMP és a magyar Fidesz–MPSZ is. * Az Európai Néppárt Dublinban határozatot fogadott el Ukrajnáról. A 24 pontból álló dokumentumban elítélik a Krím hovatartozásáról tervezett népszavazást, és úgy foglalnak állást, hogy Ukrajna, mint minden más európai ország, pályázhat az EU-tagságra. Ennek feltétele mindenekelőtt az emberi jogok tiszteletben tartása.