Látszólag minden elkészült és rendben – közelebbről nézve azonban kiderülnek a hibák: néhol megáll a víz, és eső után tocsogni kell a járófelületen, nagyobb baj viszont, hogy a függőleges kőburkolat felszívja a nedvességet, már több helyütt kicsapódott rajta a salétrom. Továbbra is kérdés a világítás: a formatervezett lámpatestek nem vagy alig adnak fényt, a tér felső felén esténként sötétben botorkálnak az arra járók, lent viszont a szoborcsoport kiemelésére szánt, de rosszul beállított reflektorok épp a gyalogos szemébe sütnek. Mindezek javítására már több határidőt is szabott az önkormányzat, amely nagyrészt önerőből végeztette a munkálatokat, a román politikusok ugyan­is sok-sok ígérgetés és panaszkodás ellenére sem szereztek pénzt erre a célra. A tér korszerűsítése még az előző polgármester, Albert Álmos idejében kezdődött a talajvíz elvezetésével és a villanyhálózat kiépítésével. Erre 1,5 millió lejt fordítottak, a tereprendezés, a sétányok, lépcsők, zöldövezetek kialakítására pedig további négymilliót. A költségek negyedét sikerült külső forrásból biztosítani: 750 000 lejt a Környezetvédelmi Alapnál nyert pályázatból, 600 000 lejt pedig az akkor még Elena Udrea által vezetett fejlesztési minisztériumtól. Idén a város ismét felpótolta az összeget, mert a szökőkút tervét módosítani kellett, és a megemelkedett kiadásokra tavaly nem került fedezet. Időközben néhány már kiültetett dísznövény eltűnt, ezeket is pótolni kell.