Krími tatár félelmek

Ismeretlenek az utóbbi időben számos, tatárok által lakott házat megjelöltek az egyelőre Ukrajnához tartozó félszigeten. A falakra és kapukra festett X-ek kellemetlen emlékeket ébresztenek az idősek körében, és félelemmel töltik el a népcsoport fiatalabb tagjait is. Sztálin a második világháború idején, 1944 májusában arra utasította a rendőrséget, hogy jelöljék meg a krími muzulmánok házait. Néhány nappal később a népcsoport közel kétszázezer tagját lakoltatták ki otthonából, rakták vonatra és deportálták a közép-ázsiai szovjet köztársaságokba azzal a váddal, hogy együttműködtek a náci Németországgal.
A tatárok többsége csak a Szovjetunió 1991-es felbomlása után térhetett vissza a Krímbe. A deportálás túlélőinek hetven évvel a kitelepítésük után újra át kellett élniük azt, hogy megjelölik otthonaikat. Bizonyos környékek lakói arról számoltak be, hogy botokkal felfegyverkezett férfiak járják az utcákat papírlappal a kezükben, amelyre a tatárok által lakott épületek címei vannak feljegyezve. „Éppen, amikor már azt gondoltuk, hogy végre van jövőnk... hogyan teheti ezt meg bárki is a 21. században?” – tette fel a kérdést egy idős tatár asszony. Az egyik érintett ki is hívta a rendőröket, akik végül nem indítottak eljárást az ügyben. „A rendőrség nem segít nekünk, azt mondták, a krími tatárok nem jelentenek prioritást számukra” – mondta, majd hozzátette: „Persze hogy nem jelentenek, azért büntetnek minket, mert nem akarjuk itt látni Putyint.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal érvel, hogy országának kötelessége megvédenie a Krím többségi orosz lakosságát attól, amit ő a Kijev utcáin őrjöngő „nacionalisták, szélsőségesek és antiszemiták dühöngő orgiájának” nevezett. „Mit jelent ez számunkra? Minket ki fog megvédeni?” – kérdezte erre reagálva egy krími tatár.
A félszigetet jelenleg a Szerhij Akszjonov vezette Moszkva-párti kormány irányítja, amelynek tagjai nem ismerik el az új kijevi vezetést. Bár a térségben élő mintegy háromszázezer tatár a kétmilliós lakosság mindössze 12–15 százalékát teszi ki, mégis jelentős politikai befolyással rendelkeznek. Ha nem támogatják a küszöbön álló referendumot, az jelentősen megnehezíti a félsziget annektálásának törvényesítését az oroszbarát kormány számára. A tatárok szerint pontosan emiatt fokozzák a nyomást rajtuk, hogy fordítsanak hátat Kijevnek.
Egy újságíró elmondta, hogy miközben az orosz kormányt eddig egyáltalán nem érdekelték a krími tatárok, az előző héten Moszkva több delegációt is küldött, hogy egyeztessenek a népcsoport helyi vezetőivel. Többek között az Oroszországhoz tartozó, többségében muzulmánok lakta Tatár­föld elnöke is találkozott a krími tatár parlament (medzslisz) képviselőivel.
A félszigetre látogató orosz küldöttségek számos ígéretet tettek a krími tatárok megnyerése érdekében: helyet az új kormányban, pénzügyi segítséget, anyanyelv-használati jogokat, mezőgazdaság-fejlesztési programokat. A népcsoport tagjai közül sokan csalódottak amiatt, hogy Kijev nem teljesítette számos korábbi ígéretét, nem hoztak létre krími tatár nyelvű iskolákat, és nem fogadtak el olyan törvényeket, amelyek elismerték volna a Sztálin által elrendelt deportálások áldozatait. „Kultú­ránk, nyelvünk és identitásunk elvesztésének a határán vagyunk. Számunkra egy európai Ukrajna az egyetlen mód arra, hogy népként túléljünk. Európai törvényekre van szükségünk identitásunk védelmére, azután, ami történt 1944-ben, soha nem bízhatunk meg az oroszokban” – mondta egy tatár újságíró.
A medzslisz egyik képviselője határozottan azt állította, hogy közösségük egyöntetűen támogatja a kijevi kormányt, valamint hogy bojkottálni fogják a népszavazást. A férfi mindazonáltal beismerte, retteg attól, mekkora árat kell majd fizetniük a Kreml visszautasításáért. „Az ukránok szintén sebezhetőek, de nekik legalább ott van Ukrajna. Mi hova fogunk menni? A Krím az egyetlen otthonunk” – mondta.
A krími tatár parlament nemrégiben azzal a kéréssel fordult az ENSZ-hez, hogy küldjön békefenntartó kontingenst a Krími Autonóm Köztársaságba, a békefenntartók érkezésére azonban meglehetősen kicsi az esély, a krími tatárok pedig a legrosszabbra készülnek. A megkérdezett asszonyok egyike a dél-krímeai Bahcsiszarajban arról beszélt, hogy férje vascsöveket helyezett el házuk minden szegletében, hogy szükség esetén felvehessék a harcot a betolakodókkal. A városnak ebben a negyedében éjszakánként tatár férfiak járőröznek, és van, aki már útlevelet kért ki gyerekei számára. Az egyik lakó közölte: „Biztonságos helyre akarjuk szállítani a nőket és a gyerekeket, a férfiak maradnak.”

Aggodalmát fejezte ki a Krím félsziget kisebbségeinek és őslakos népeinek, különösen a krími tatárok fenyegetett helyzete miatt a Minority Rights Group Europe. Az emberi jogi szervezet szerint ennek oka az orosz csapatok jelenléte és a Krím félsziget elszakadásáról tervezett népszavazás. Felszólították a krími parlamentet, Oroszorszá­got és az ukrán kormányt, hogy tegyenek azonnali lépéseket a kisebbségek jogainak védelméért és az etnikai feszültség csökkentésére. A 26 ezer négyzetkilométer területű fekete-tengeri félszigetet szűk földsáv köti Ukrajnához. A félsziget kétmillió lakosának 60 százaléka orosznak vallja magát, 24 százalék ukrán, 12 százalék pedig krími tatár. Rajtuk kívül német, fehérorosz és lengyel kisebbség él a félszigeten, kis számban magyarok is. A lakosok döntően orosz, ukrán és krími tatár nyelvet beszélnek.