Amolyan csuka fogta róka helyzet alakult ki az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország között a Krím félszigeten vasárnap tartott népszavazás miatt.
A Nyugat rázza az öklét, az Egyesült Államokkal együtt nem ismeri el a vasárnapi népszavazást, mely ugyan előre borítékolható volt, hisz a félsziget lakosságának több mint ötven százaléka orosszá vált az utóbbi évszázadban, ráadásul a 12 százalékos tatár kisebbség távolmaradásával bojkottálta, s így az orosz fegyveres erők által ellenőrzött voksoláson a lakosság több mint 95 százaléka az Oroszországhoz való csatlakozás mellé állt. Különben a vasárnapi felemás népszavazás pontosan jelzi az orosz expanziós szándékot, s bizonyítja Putyin elnök ama nem is nagyon rejtegetett szándékát, hogy visszaállítsa Orosz Föderációként a volt Szovjetuniót.
A Krím félsziget, mely valaha a tatárok ősi szálláshelye volt, mára eloroszosodott, Sztálin 1944-ben, miután a szovjet csapatok visszafoglalták a félszigetet, a németekkel való együttműködés vádjával s ama elvéhez híven, miszerint a nemzetiségi kérdés csupán vagonkérdés, utolsó szálig kitelepítette a tatárságot Krímből, helyébe oroszokat telepített, s csak a kilencvenes évek elején kezdtek lassan visszaszivárogni. Ráadásul az ukrán állam mai napig nem kárpótolta a szovjet hatalom által elkobzott javaikért, meg sem próbálkoztak a visszatértek helyzetének rendezésével, földjük, elkobzott javaik visszaszolgáltatását máig elodázták. Bár ők nem kívánnak az orosz birodalom alattvalói lenni, akaratuk keveset számít ebben az orosz rulettben. Putyinnak meg kell a Krím, kell Szevasztopol, a fekete-tengeri támaszpont, kell a kontinentális talapzat melletti kőolajkészlet, kell az újabb terület, mely hatalmát igazolja. Az orosz duma megszavazta a félsziget annektálását, a helyiek fegyverek árnyékában kinyilvánított akarata is az orosz elnöknek kedvez. Az új ukrán kormány, de főként hadserege meg túl gyenge ahhoz, hogy de facto is szembeszálljon a nagy orosz medvével. Már Kelet-Ukrajna a tét, s félő, hogy a népszavazásos játékot ott is hamarosan bevetik.
Ukrajnáért, annak keleti régiójáért és a Krím félszigetért a Nyugat minden bizonnyal könnyet ejt, de nagyobb áldozatra aligha hajlandó. Kisebb-nagyobb gazdasági szankciók és diplomáciai fagyosság, no meg a hidegháború hangulatának felpörgetése közben a mindent fölülíró kétoldalú gazdasági érdekek győzedelmeskednek, azaz a Gazprom, mely napjainkban remekül helyettesíti a Vörös Hadsereget.
A kérdés már csupán az, hogyan, mikor és miként folytatja nagyra törő tervét az oroszok ura.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
