A több országban elterjedt szokást a bolondos áprilisi időjárással magyarázzák, de azt is tudjuk, hogy a régi kelták április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Mások magyarázatul azt említik, hogy IX. Károly 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette, és az akkor szokásos újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek. Később inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással ünnepelték meg. S mert a bolondság sem jár egyedül, mások azt gondolják, az április elsejei tréfák gyökerei a háború istene, Mars tiszteletére rendezett római „bolondok ünnepére” vezethetők vissza.
Bibliai eredet is szól április elsejéről, mely szerint Noé először ezen a napon küldte a szárazföld felkutatására a galambot, aki dolgavégezetlenül repült vissza a bárkára.
Angliában minden bolondok napjaként emlegetik április elsejét, Francia­ország­ban és Olaszország­ban pedig áprilisi halnak nevezik azt, akit megvicceltek.
Nálunk is sok mondóka fűződik e jeles naphoz, bár a régiek április bolondját inkább pünkösd idején választották meg. A régi szokások szerint inkább a gyermekeket tréfálták meg, ma már azonban népszokássá vált, hogy „áprilist járatunk” ismerőseinkkel, barátainkkal. Le­gyetek óvatosak, figyeljetek kedden egész nap, nehogy valaki április bo­londjává tegyen benneteket, de ti pró­báljátok megtréfálni barátaitokat, testvéreiteket, szüleiteket. Jó szó­rakozást!