Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása lehetővé teszi, hogy a kulturális tárca minden lehetséges eszközzel támogassa az erdélyi magyar kulturális örökség védelmét – nyilatkozta tegnap Hegedüs Csilla, az RMDSZ főtitkár-helyettese, akit előző nap nevezett ki kulturális államtitkárrá Victor Ponta miniszterelnök.
A kulturális és örökségvédelmi tárca élére március elején két év után ismét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tért vissza, egyben ő tölti be a Ponta-kabinetben az RMDSZ-nek járó miniszterelnök-helyettesi tisztséget is. Szintén az RMDSZ javaslatára kapott a minisztériumban Hegedüs Csilla műemlékvédelmi szakember államtitkári kinevezést.
Az államtitkár elmondta: a korábban megkezdett munkát szeretnék folytatni, ugyanis az eltelt két évben a magyar épített örökség helyreállítása vagy a csíksomlyói búcsú UNESCO világörökségi listára vételének folyamata leállt, mert mindez már „senkinek nem volt prioritás”. Arra a kérdésre, nem éri-e olyan vád az RMDSZ-t, hogy vezetése alatt a román kulturális kormányzat aránytalanul sokat foglalkozik a magyar kultúrával, Hegedüs Csilla azt mondta: nagyon sok év aránytalan finanszírozását kell kiegyensúlyozniuk, de a kulturális tárca prioritásai közé tartozik a Târgu Jiu-i Brâncuşi-szoborpark vagy Nagyszeben történelmi központjának UNESCO-listára vétele is.
Hegedüs Csilla elmondta: a következő időszakban frissítik az országos műemléki listát, amelynek 2015-re kell elkészülnie. A helyi közösségeknek is javasolhatják egy-egy épület vagy szobor műemlékké nyilvánítását, és ha megfelel az értékkategóriáknak, azzal védelmet nyújtanak számára, lehetőségük nyílik pályázati forrásokat igényelni felújítására – magyarázta. „Hihetetlenül rossz helyzetet örököltünk. Kelemen Hunor korábbi minisztersége idején az országos műemlék-helyreállítási tervre 55 millió lejt irányoztak elő, míg tavaly a tárca ennek negyedét, 13 millió lejt költötte az épített örökségre” – ecsetelte az államtitkár. Mint mondta: júliusban mindenképp költségvetés-kiegészítésre lesz szükség, mert a nemzeti termék 0,09 százalékából lehetetlen a kultúrát finanszírozni. Összehasonlításképpen felhozta: a szomszédos Bulgáriában a kulturális tárca a GDP egy százalékából gazdálkodik.
Az államtitkár kifejtette: még ebben a törvényhozási ciklusban a parlament elé akarják terjeszteni az örökségvédelmi törvénykönyv tervezetét, amely a 21. század és az európai uniós törvénykezés szintjére hozná az épített, tárgyi és szellemi örökség védelmét. A komplex jogszabálycsomag az értékek nyilvántartását, megőrzését, helyreállítását és hasznosítását szolgálná, ösztönözné a műemlékek felújítását, ugyanakkor büntetné azokat a tulajdonosokat, akik ingatlankupeckedéssel szándékosan hagyják tönkremenni a műemlékeket – mutatott rá a kulturális államtitkár.
