Vétót helyezett kilátásba Spanyolország az uniós alkotmány vitájában egy spanyol lap értesülése szerint. Ha Nagy-Britannia a ma kezdődő csúcson is ragaszkodik a tervezett uniós külügyminiszter hatáskörének megnyirbálásához, akkor Spanyolország meg fogja akadályozni egy ,,állandó" uniós elnök posztjának létrehozását — írta tegnapi számában az El País. Madridot ebben többek között José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, valamint Portugália, Luxemburg, Belgium, Olaszország és Magyarország is támogatná — írja a lap spanyol diplomáciai forrásra hivatkozva.
Lengyelország hajlik a kompromisszumra
Egy nappal az Európai Unió jövője szempontjából sorsdöntőnek tartott csúcsértekezlet előtt a lengyel miniszterelnök első ízben jelezte, hogy országa kész a kompromisszumra a szavazati arányok vitatott kérdésében. Jaroslaw Kaczynski kormányfő a Bild német lap tegnapi számában megjelent interjúban kijelentette: a jelenlegi alkotmányos szerződésben előirányzott döntéshozatali rendszer megváltoztatását célzó varsói javaslatnak nem feltétlenül kell patthelyzethez vezetnie a tárgyalásokon.
Német engedmény
Az Európai Unió soros német elnöksége kisebb engedményt tett az EU-alkotmány ügyében a szavazási súlyok rendszerének módosítását követelő Lengyelországnak. Noha a tagállamok elé terjesztett javaslatcsomagjában az eredeti alkotmányban szereplő ,,kettős többség" alkalmazását javasolja, a kiszivárgott hírek szerint egy lábjegyzetben elismeri, hogy ezt az indítványt két delegáció (a lengyel és a cseh) ellenzi, s azt akarják, hogy a kérdést vitassák majd meg az alkotmány helyére lépő szerződés megszövegezésével megbízandó kormányközi konferencián.
Abbász—Olmert-találkozó lesz
A jövő héten találkozik Mahmúd Abbász palesztin elnök Ehud Olmert izraeli kormányfővel, hogy megbeszélje a Gázai övezetben kialakult helyzet következményeit — jelentette be tegnap egy palesztin illetékes. Olmert irodája megerősítette a hírt, de pontosabb időpontot nem tudott megjelölni. A találkozón részt vesz egy másik arab vezető is — közölte Jasszer Abed Rabbo, a palesztin elnök közeli munkatársa, de azt nem árulta el, hogy kiről van szó.
Izrael támadja Gázát
Izrael légitámadásokat intézett tegnap gázai övezetbeli palesztin rakétaindító állások ellen, miután a nap folyamán palesztin fegyveresek legalább egy házi gyártmányú rakétát lőttek ki Dél-Izraelre — közölte az izraeli hadsereg. Ez az első alkalom, hogy az izraeli légierő gázai célpontot támad azóta, hogy a Hamasz iszlamista mozgalom a múlt héten átvette az övezet fölötti teljes ellenőrzést.
Az ENSZ levette az emberjogi feketelistáról Kubát és Fehéroroszországot
Az ENSZ Emberjogi Tanácsa hétfőn levette Kubát és Fehéroroszországot arról a listáról, amely azokat az országokat tartalmazza, ahol az emberi jogok helyzetének alakulása különös vizsgálatot igényel. A 47 tagállamot tömörítő, genfi székhelyű szervezet a működési szabályzatáról kötött kompromisszummal kapcsolatban állapodott meg erről. Így jelenleg kilenc olyan országot — köztük Észak-Koreát, Kambodzsát és Szudánt — tart számon, amelyek a testület szerint erre a listára valók. A tanács a palesztin területekkel kapcsolatban is úgy véli, hogy szükséges a további vizsgálatok és jelentések készítése az emberi jogok helyzetéről.
Pesszimisták a magyarok
Az Európai Unió jelenlegi 27 tagállama közül a magyarok látják legkisebb arányban jónak nemzetgazdaságuk helyzetét egy Brüsszelben tegnap nyilvánosságra hozott hivatalos uniós felmérés (Eurobarométer) szerint: a megkérdezettek mindössze 9 százaléka válaszolt igennel az erre vonatkozó kérdésre. A 27 tagállam átlagában 52 százalék mondta azt, hogy hazája helyzete jó ezen a téren, de például a dánok 99, a hollandok 93 százaléka nyilatkozott így. Húsz százalék alatti arányban nyilatkozott optimistán a megkérdezett bolgár, portugál, román és görög lakosság.