Ukrán válságA NATO bekeményít

2014. április 2., szerda, Világfigyelő

A NATO felfüggeszt minden gyakorlati polgári és katonai együttműködést Oroszországgal – döntöttek tegnap Brüsszelben az észak-atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei. A tanácskozásról kiadott nyilatkozat a döntés indokaként a Krím félsziget Orosz­ország által történt bekebelezésére hivatkozott.
 

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elítélte Oroszor­szág jogellenes ukrajnai katonai beavatkozását, azt, hogy orosz részről megsértették Ukrajna szuverenitását, területi épségét. A külügyminiszterek értékelése szerint Orosz­ország magatartása súlyosan ártott annak a bizalomnak, amelyre az elmúlt két évtizedben a NATO–orosz partnerség épült. „Nem ismerjük el Oroszország illegális és illegitim törekvését a Krím annektálására” – fogalmaztak. Egyúttal támogatásukról biztosították az Európai Bizton­sági és Együttműködési Szer­vezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő misszióját. A NATO a gyakorlati együttműködés meg­szakítása mellett a politikai párbeszédet továbbra is hajlandó fenntartani Moszk­vával nagyköveti szinten vagy afölött, mindenekelőtt az ukrajnai válsággal kapcsolatos véleménycsere folyamatossága érdekében. A NATO-országok külügyminiszterei következő, júniusi tanácskozásukon tekintik át újra az Oroszországgal való viszonyt. A külügyminiszterek nyilatkozata kitért arra, hogy a NATO a szolidaritáson alapul, és a tagországok biztonságát oszthatatlannak tekintik. A szervezet már tett is olyan lépéseket, amelyek egyfelől bizonyítják ezt a szolidaritást, másfelől erősítik a szövetség azon képességét, hogy gyorsan választ tudjon adni bármilyen biztonsági kihívásra. A külügyminiszterek a „megfelelő erősítések” folytatását, a NATO kohéziójának látható biztosítását, az ag­ressziós fenyegetéssel szembeni elrettentés és kollektív védelem melletti elkötelezettséget ígérték. A nyilatkozat szó szerint megismételte Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárnak a tanácskozás kezdete előtt tett azon kijelentését, hogy az euroatlanti biztonság szempontjából kulcsfontosságú egy olyan „független, szuverén és stabil Ukraj­na, amely szilárdan elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok, a kisebbségek és a jogállamiság tisztelete mellett”. A NATO-országok előirányoz­ták, hogy erősítik együttműködésüket Ukrajná­val. A külügyminiszterek találkoztak az ukrán diplomácia vezetőjével, és megállapodtak vele abban, hogy a szövetség képzési és egyéb programokkal segíti az ukrán védelmi reformot.
A NATO-országok külügyminiszterei külön nyilatkozatban emlékeztek meg arról, hogy Csehország, Len­gyel­ország és Magyarország tizenöt évvel, a három balti állam, továbbá Bulgária, Ro­mánia, Szlovákia és Szlovénia tíz évvel, Albánia és Horvát­ország pedig öt évvel ezelőtt vált a szövetség tagjává.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 488
szavazógép
2014-04-02: Közélet - Váry O. Péter:

Európai gólyafalu címre pályázik Háromszék (Hazatért Ottó és Fanni)

Folytatják idén is a webkamerás gólyavalóságshow-t Háromszéken, illetve más ma­darak bekamerázott fészkét is figyelemmel követhetik az érdeklődők, sőt, egy pluszban levő felvevőgépet állatbarát program indítására ajánlanak fel – ez az eredménye a Rara Avis Madártani Egyesület, a Sepsi Rádió és a Vadon Egyesület összefogásának. Utóbbi – hogy ne csak Izland vagy az Amazonas vidéke legyen fotós­paradicsom – nemzetközi természetfotó-pályázatot is meghirdetett.
 
2014-04-02: Világfigyelő - :

A krími tatárokért

Közbenjárt a krími tatárok érdekében Vlagyimir Putyin elnöknél az Oroszországhoz tartozó Tatárföld elnöke. Rusztam Minnyihanov az orosz államfőtől egyebek között azt kérte, hogy Moszkva terjessze ki a márciusban Oroszországhoz csatolt félsziget tatár lakosságára a represszió sújtotta népek rehabilitációjára vonatkozó törvényt. A jogszabályt 1991. április 26-án fogadta el az egykori Szovjetunió parlamentje, a Legfelsőbb Tanács.