A NATO felfüggeszt minden gyakorlati polgári és katonai együttműködést Oroszországgal – döntöttek tegnap Brüsszelben az észak-atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei. A tanácskozásról kiadott nyilatkozat a döntés indokaként a Krím félsziget Oroszország által történt bekebelezésére hivatkozott.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elítélte Oroszország jogellenes ukrajnai katonai beavatkozását, azt, hogy orosz részről megsértették Ukrajna szuverenitását, területi épségét. A külügyminiszterek értékelése szerint Oroszország magatartása súlyosan ártott annak a bizalomnak, amelyre az elmúlt két évtizedben a NATO–orosz partnerség épült. „Nem ismerjük el Oroszország illegális és illegitim törekvését a Krím annektálására” – fogalmaztak. Egyúttal támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő misszióját. A NATO a gyakorlati együttműködés megszakítása mellett a politikai párbeszédet továbbra is hajlandó fenntartani Moszkvával nagyköveti szinten vagy afölött, mindenekelőtt az ukrajnai válsággal kapcsolatos véleménycsere folyamatossága érdekében. A NATO-országok külügyminiszterei következő, júniusi tanácskozásukon tekintik át újra az Oroszországgal való viszonyt. A külügyminiszterek nyilatkozata kitért arra, hogy a NATO a szolidaritáson alapul, és a tagországok biztonságát oszthatatlannak tekintik. A szervezet már tett is olyan lépéseket, amelyek egyfelől bizonyítják ezt a szolidaritást, másfelől erősítik a szövetség azon képességét, hogy gyorsan választ tudjon adni bármilyen biztonsági kihívásra. A külügyminiszterek a „megfelelő erősítések” folytatását, a NATO kohéziójának látható biztosítását, az agressziós fenyegetéssel szembeni elrettentés és kollektív védelem melletti elkötelezettséget ígérték. A nyilatkozat szó szerint megismételte Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárnak a tanácskozás kezdete előtt tett azon kijelentését, hogy az euroatlanti biztonság szempontjából kulcsfontosságú egy olyan „független, szuverén és stabil Ukrajna, amely szilárdan elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok, a kisebbségek és a jogállamiság tisztelete mellett”. A NATO-országok előirányozták, hogy erősítik együttműködésüket Ukrajnával. A külügyminiszterek találkoztak az ukrán diplomácia vezetőjével, és megállapodtak vele abban, hogy a szövetség képzési és egyéb programokkal segíti az ukrán védelmi reformot.
A NATO-országok külügyminiszterei külön nyilatkozatban emlékeztek meg arról, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország tizenöt évvel, a három balti állam, továbbá Bulgária, Románia, Szlovákia és Szlovénia tíz évvel, Albánia és Horvátország pedig öt évvel ezelőtt vált a szövetség tagjává.