Demeter J. Ildikó
Szédületes iramban változnak Bukarestben az útépítési tervek. Ma itt ígérnek új autópályát, holnap amott, számok, ábrák, tanulmányok röpködnek bámuló szemeink előtt, de gyorsan el is illan a kép, és ott állunk káprázva a semmi előtt.
Döcögünk tovább a veszélyes, rongyos és zsúfolt megyei és országutakon, remélve, hogy megússzuk a tengelytörést, balesetet, és eljutunk a munkába, rokonokhoz, szabadságra. Néha felrúgatunk urasan egy-egy pár kilométeres autópályára, olykor meg állunk a vasúti sorompónál, és hallgatjuk a híreket. Ripsz-ropsz megvalósításokról nyilatkoznak a vezetők, szállnak az évszámok, kilométerek, telnek az évek, csak éppen utak nem épülnek.
Egyszerűen nincs magyarázat arra, hogy az 1990-ben tartozások nélkül induló Romániában miért nincs feleannyi autópálya sem – alig 600 kilométer – , mint a jóval kisebb és súlyosan eladósodott Magyarországon, ahol 1300 kilométeren lehet seperni. Már két éve százharminccal kellene száguldanunk Brassótól Nagyváradig, s mára még a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő sztrádán is. Ez a terv bukott, a dél-erdélyi pályára összpontosítottak, de tavaly azt is újraszabták: a Piteşti–Nagyszeben szakasz helyett a Prahova völgye kapott elsőbbséget, Moldvát pedig Háromszék érintésével kapcsolták volna be. Ezt maga Victor Ponta kormányfő sütötte ki azzal a szent céllal, hogy a 2018-ban százévessé váló Románia három, hajdan különálló fejedelemsége legyen összefűzve. De változott a helyzet és a kormánykoalíció összetétele, megint inkább Piteşti felé tekintenek, a Székelyföldnek pedig legyen elég a gyorsforgalmi út.
Ez is haladás lenne, csak félő, ugyanúgy papíron marad, mint az eddigiek. A nagy tervezgetésekből ugyanis egyvalami látszik, de az nagyon világosan: a szállításügyi beruházásokról döntő politikusoknak halvány fogalmuk sincs a hazai utak valós forgalmáról, terheltségéről, és egyéni érdekek vagy szeszélyek szerint húzogatják meg a haladáshoz olyannyira szükséges autópályák nyomvonalát. Kicsit jobbra, kicsit balra, a térkép elbírja. Pedig elég lenne egy iskolai atlaszba belenézni: ezek ugyanis nem csupán a domborzatról és az időjárási viszonyokról tartalmaznak részletes adatokat, hanem különböző emberi tevékenységekről, iparról, kereskedelemről és közlekedésről is. Még egy gyermek is észreveszi, hol a legtöbb a jármű, hol kell nagy teherbírású utakat építeni. Nálunk azonban nem az ésszerűség diktál, csak az üres beszédnek van szabad útja.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
