„No­vem­berben, miután megnyerjük ezt az utolsó, sorsdöntő csatát, elégedett lehetek azzal, amit elértem. És akkor szeretném átadni a helyemet a politikában a fiataloknak, olyanoknak, akiket kevésbé viselt meg az utóbbi évek szörnyű politikai rendszere” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szeretné bepótolni azt, amitől megfosztotta családját az utóbbi tizenhárom évben. A politikus felidézte, hogy tizenhárom éve kapta első politikai megbízatását, amikor 2001. április 4-én Adrian Năstase akkori miniszterelnök a kormány ellenőrző testületének vezetésével bízta meg. Ponta azt írta: szülőhazája javát igyekezett szolgálni minden azóta betöltött tisztségben – államtitkárként, miniszterként, képviselőként és kormányfőként. Beval­lotta: számára az idei a legnehezebb esztendő, amelynek során sok csalódással, rágalommal, visszaéléssel, politikai üldöztetéssel, árulással kellett szembesülnie, ugyanakkor a tét is óriási. Az SZDP elnöke több ízben jelezte, hogy túl fiatalnak tartja magát az államfői tisztségre, és szeretné végigvinni 2016-ig szóló miniszterelnöki mandátumát. Miután azonban februárban eddigi koalíciós partnerei, a liberálisok ellenzékbe vonultak, Ponta – a szociáldemokraták legnépszerűbb politikusaként – már nem zárta ki egy­értelműen, hogy elvállalja az államelnök-jelölést, de esélyesebbnek ítélte, hogy a liberálisoktól kilépett Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, volt miniszterelnök vagy Sorin Op­rescu bukaresti főpolgármester jelöltségét támogassa. A közvélemény-kutatások szerint Ponta most megnyerné az elnökválasztást, bárkivel is kerülne össze a második fordulóban, de az elemzők szerint egy esetleges kudarc véget vetne politikai karrierjének. A szociáldemokraták három korábbi elnöke – Ion Iliescu 1996-ban, Adrian Năstase 2004-ben és Mircea Geoană 2008-ban – úgy veszített az elnökválasztáson a jobboldal jelöltjével szemben, hogy az első fordulóban még nyerésre állt.