Az alkotmánybíróság februárban elvetette a tervezet 26 pontját, közöttük a magyarságnak fontos változtatásokat, arra hivatkozva, hogy azok túllépik az alkotmánymódosítás korlátait. Ezek­től csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Márton Árpád, a bizottság RMDSZ-es tagja szerint az is alkotmányossági aggályokat vetne fel, ha a parlament alkotmányozó nemzetgyűléssé alakulna, hogy új alaptörvényt fogadhasson el, mert nem kapott erre választói felhatalmazást. Így az alkotmánymódosítás során kell a magyarság érdekeit érvényesíteni – fejtette ki a képviselő, elismerve: az alkotmánybírósági elutasítás nagyon megnehezíti az RMDSZ javaslatainak elfogadtatását, ezért a szövetségnek elvileg az lenne az érdeke, hogy új alkotmány szülessen. Ugyanakkor azt is mérlegelni kell, mi az esélye, hogy egy új alkotmány jobb legyen a magyarság számára – mutatott rá.
Márton Árpád úgy vélekedett: kicsi az esélye, hogy a mostani parlamenti erőviszonyok között kialakítható legyen a szükséges kétharmados parlamenti többség az alkotmánymódosítás elfogadására. Ettől függetlenül az RMDSZ-nek fontos tudatosítania román partnereiben az alkotmánymódosítási vita során, hogy kisebbségvédelmi javaslatai meg­alapozottak. Példaként azt említette: az alkotmánybíróság szerint az állam egységét és így az alkotmánymódosítás korlátait sértené, ha a nemzeti kisebbségek saját döntéshozó és végrehajtó testületeket hozhatnának létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel. Ezzel szemben a Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testülete – üdvözölte a kulturális autonómia elvének elismeréséről szóló módosító javaslatot, azzal a megjegyzéssel, hogy ezt nem feltétlenül kell az alaptörvényben részletezni. „Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi törvényben volna a helye: ennek elfogadását is segítené az alkotmánymódosítási vita” – mutatott rá a háromszéki honatya.