A Kiss Károly, a makfalvi székely tanács elnöke által aláírt dokumentumban felidézik a Székely Nemzeti Tanács február 12-i felhívását – minden székelyföldi ön­kor­mány­zat határozatban nyilvánítsa ki: egyetlen, de különálló köz­igazgatási egy­ségbe akar tartozni, melynek neve Székely­föld, és mely számára szerves törvény szavatolja az autonómiát, területén pedig az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar. Üd­vözlik Gyergyó­szent­miklós, Gyer­gyó­szárhegy, Gyer­gyó­újfalu helyi tanácsainak ilyen határozatait, és közlik: a makfalvi testület is hasonló döntést hozott.
A felhívásban kifejtik: fontos, hogy az autonómiaigénynek határozott, céltudatos képviselete legyen az Európai Parlamentben, ezért is kellenek az említett határozatok. Az EP-választások előtt a jelölő szervezetek, a pártok és a választók figyelme is az Európai Unióra irányul – az autonómiapárti önkormányzati határozatok pedig részvételre ösztönöznének mindenkit. „A választásokig –akár rendkívüli tanácsüléseken – adott a lehetőség arra, hogy ezeket a határozatokat másfél száz székely önkormányzat elfogadja. Ezáltal értelmet nyerhet a sokszor megkérdőjelezett vagy hitetlenséggel kísért jelenlét a brüsszeli Európai Parlamentben” – áll a dokumentumban, melyben felhívják a figyelmet: ha a választók azt látják, hogy nem az elhárító halogatás, nem az ígéretek kampánya folyik, hanem a bátor és határozott politikai cselekvésre kerül a hangsúly, akkor Tőkés Lászlóval együtt nem három, és nem négy, de öt képviselője is lehet az Európai Parlamentben az erdélyi magyarok és ezen belül a székelyek ügyének. Úgy vélik, nagyon nagy az RMDSZ felelőssége, hiszen ők állítják a jelölteket, és a szervezet önkormányzati tisztségviselői alkotják a többséget Székelyföld legtöbb községében és városában, így a határozatok elfogadására vonatkozó döntés az ő kezükben. A felhívást a székely majálison aláírásra megnyitották minden, Székelyföldön állandó lakhellyel rendelkező polgár számára.