Szerbia és Oroszország kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását amiatt, hogy Koszovó nagyon rövid időn belül ki akarja kiáltani függetlenségét — jelentette be tegnap Benita Ferrero-Waldner. Az Európai Unió külügyi biztosa szerint a két ország mára kérte a BT ülésének megtartását.
Szergej Lavrov az Európai Unió képviselőivel tartott találkozója után közölte: Oroszország senki ellen sem tervez szankciókat abban az esetben, ha Koszovó egyoldalúan kikiáltja függetlenséget. A szlovéniai Brdóban tartott tárgyaláson, amelyen Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Benita Ferrero-Waldner, az Európai Bizottság külügyi biztosa, Dimitrij Rupel, a soros EU-elnök Szlovénia külügyminisztere vett részt, Lavrov mindazonáltal közölte: Moszkva nem optimista abban a tekintetben, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésszakán sikerül megoldani a koszovói vitát, és hibának nevezte Koszovó függetlenségének kikiáltását. Oroszország és Szerbia elutasítja a 90 százalékban albánok lakta, 1999 óta ENSZ-közigazgatás alatt lévő szerbiai tartomány függetlenségét. A pristinai vezetők korábban sejteni engedték, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltása — amelyet támogat az Egyesült Államok és több EU-tagállam is — már vasárnap megtörténhet.
Szerbia ENSZ-nagykövete, Pavle Jevremovic már kedden közölte a világszervezet New York-i székhelyén, hogy országa kéri a BT sürgős összehívását, mert a tartomány körül ,,rendkívül súlyos a helyzet". A nagykövet kijelentette: egy ilyen deklaráció megsértené az ENSZ 1999-es határozatát, amely Szerbia területi egységéről és arról rendelkezett, hogy Koszovó felügyeletét az ENSZ- és a NATO-csapatok látják el. Jevremovic kérését támogatta Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet. Ha a koszovói függetlenség mégis bekövetkezik, első lépésként Szerbia konzultációra hazarendeli nagyköveteit azokból az országokból, amelyek elismerik déli tartománya önállóságát, de a diplomáciai kapcsolatokat nem szakítja meg velük.
Még mindig nem lehet biztosra tudni, mikor ül össze a koszovói parlament, hogy kinyilvánítsa a dél-szerbiai tartomány függetlenségét, bár a legtöbb hírforrás változatlanul február 17-ét, vasárnapot emlegeti. Pristinai források szerint az sem dőlt még el véglegesen, hogy a deklaráció az azonnali függetlenségről szóljon-e, vagy csak szándéknyilatkozat legyen, amely megjelöli, hogy — pár hét múlva — pontosan mikor fogják ünnepélyesen kikiáltani Koszovó önállóságát. Bármennyire bizonytalan is a helyzet, Pristina szállodáiban már nincs szabad szoba, a függetlenségi ünnepséget szervező bizottságnak már több mint ezer külföldi újságíró jelezte az érkezését.
