„Tiltakozó akciónkkal szeretnénk felhívni a figyelmet a ciántechnológiát alkalmazó aranybányászat súlyos környezetromboló következményeire, illetve azokra a kockázatokra, amelyekkel a beavatkozás jár: több millió tonna föld elmozdítása, több millió liter víz felemésztése, több négyzetkilométernyi terület lerombolása, kulturális örökségünk megsemmisítése, a táj tönkretétele, emellett a cián komoly egészségkárosodást okozhat, nem utolsósorban közösségeket morzsol szét és telepít ki. Ugyanakkor a megkötött szerződés alapján, a kormány, elvéve az erdélyi emberektől, egy külföldi multinacionális vállalat kezére játszaná át a kitermelt természeti kincsek közel nyolcvan százalékát” – áll a rendezvény felhívásában. A tiltakozáson jelen lesz és beszédet mond Tőkés László európai parlamenti képviselő is.

Kolozsvári Magyar Napok
Augusztus 17. és 24. között ötödször szervezik meg a Kolozsvári Magyar Napokat, idén már nyolcnapos lesz a fesztivál, erősítik a rendezvény színházi és komolyzenei kínálatát, és programokkal próbálják megszólítani a kolozsvári zsidó közösséget is. Kolozsvár önkormányzata idén 130 ezer lejjel támogatja a rendezvényt, az összeg meghaladja a két évvel ezelőtti támogatás háromszorosát. A magyarországi közmédia – azon túl, hogy kiemelt figyelmet fordít a Kolozsvári Magyar Napok bemutatására – a Magyar Rádió Szimfonik Live produkciójával, sajtófotó-kiállítással és filmvetítésekkel kapcsolódik be a rendezvénysorozatba. A Kolozsvári Állami Magyar Színház idén először kapcsolódik be a magyar napok szervezésébe, a társulat három előadással áll a közönség elé. A Kolozsvár főterén felállítandó színpadon a Honvéd Táncszínház Székely Dózsa György táncjátéka nyitja meg az esti produkciók sorát. Néptánc-, könnyűzene-, rock- és alternatívrock-csapatok foglalják el egy-egy estére a színpadot. A magyar napok végén Illés-emlékkoncerten áll a kolozsvári színpadra Szörényi Levente, Bródy János és Szörényi Szabolcs, valamint meghívottjaik.

Megérkeztek a kanadai vadászgépek
A Kanadai Királyi Légierők hat CF–18 Hornet típusú vadászgépe érkezett tegnap több mint öt hónapos gyakorlatozásra a Román Légierők aranyosgyéresi támaszpontjára. Joanne Lemay, Kanada bukaresti nagykövete elmondta, a harci repülőgépek érkezése annak az intézkedéscsomagnak a része, amellyel a NATO Kelet-Közép-Európa biztonságát erősíti. Laurian Atanasof vezérőrnagy, a Román Légierők vezérkari főnöke közölte, a hadgyakorlaton légi harcot, légi védelmet és földi célpontok támadását gyakorolják a kanadai CF–18 Hornetek és a román MIG–21 Lancerek.

Vissza a vadonba
A Kárpátokból több mint 200 éve eltűnt, és jelenleg csak bekerített tenyészetekben félszabadon nevelt bölények visszavadítására készül a WWF Románia és a Rewilding Europe egyesület. A WWF Románia honlapján közölt tájékoztatás szerint május 17-én húsz bölényt hoznak Európa különböző tenyészeteiből a Déli-Kár­pátokban fekvő Szárkő-hegységbe, és a nyár folyamán további tíz állattal bővítik az állományt, melyet ősszel teljesen szabadon engednek. A WWF Románia közleménye szerint ez lesz a valaha volt legjelentősebb kísérlet a bölények európai visszahonosítására. A két szervezet 2015-ben a Hunyad megyei Poieni falu közelében készül újabb bölényeket szabadon bocsátani. A hosszú távú cél az, hogy 2025-ig legyen legkevesebb 500 szabadon élő bölény a Déli-Kárpátokban. A Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció. Romániában jelenleg félszabad állapotban tenyésztenek bölényeket. Európában még Lettországban, Litvániában, Fehér­orosz­országban, Ukrajnában, Lengyelországban, Szlovákiában, Oroszországban és Németországban léteznek bölénypopulációk. A világon jelenleg 5046 bölényt tartanak számon, de ezek közül csak 3403 él félszabad körülmények között. Ezeket az állatokat bekerített területen tartják, és télen etetik.