EGYELŐRE NEM CSÖKKENTIK. Idén biztosan nem csökken a hús általános forgalmi adója, a jövő év elején azonban meglépheti a kormány az adócsökkentést. Erről Victor Ponta miniszterelnök beszélt, aki elmondta, a kenyér áfájának csökkentése hatékony intézkedésnek bizonyult, így január elsejétől a gyümölcsökkel és zöldségekkel, majd a biotermékekkel, illetve a húsipari termékekkel folytatnák a sort.
A Rompan szövetség korábbi közlése szerint az ágazatban alkalmazott áfa 9 százalékra csökkentése elősegítette a sütőipar „kifehérítését”, a megadózott lisztmennyiség 25 százalékkal, a kenyér pedig 20 százalékkal bővült az elmúlt fél évben. Összesen 150 ezer tonnával több termék után fizettek adót, s eközben 12 százalékkal lett olcsóbb a kenyér. A húsipari munkáltatók is hasonló adószintet szeretnének, hiszen Romániánál csak Dániában magasabb az áfa az ágazatban. (Krónika)
A MOLÉ LETT AZ AGIP. A Mol-csoport és az Eni között megkötött szerződés értelmében a magyar vállalat megvásárolja az olasz cég csehországi, szlovákiai és romániai érdekeltségeit, beleértve a jelenleg Agip márkanév alatt működő kiskereskedelmi hálózatát, egyben bővíteni kívánja romániai kúthálózatát is. (MTI)
KÉTNYELVŰ UTCANÉVTÁBLÁKAT MAROSVÁSÁRHELYRE! Aláírásgyűjtésbe kezdett a kétnyelvű utcanévtáblákért és bepanaszolta a diszkrimációellenes tanácsnál a polgármesteri hivatalt egy marosvásárhelyi civilekből álló csoport – írja a Krónika. A Kétnyelvű utcanévtáblát Marosvásárhelyen nevű, húsz aktív tagot számláló csoportot egy olyan fiatal hozta létre, aki októberben elutasító választ kapott a polgármesteri hivataltól a kétnyelvű utcanévfeliratokat sürgető kérésére. A csoport az aláírásra bocsátott petícióban azt kéri a polgármesteri hivataltól, hogy augusztusig kerüljenek ki kétnyelvű táblák a Székelyföld peremén fekvő városban. A csoport a Civil Elkötelezettség Mozgalom szakmai segítségével bepanaszolta a város vezetőit az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. A közel 128 ezer lakosú Marosvásárhelyen a magyarok a lakosság 45 százalékát teszik ki. Dorin Florea polgármester ellenben azt állítja, nincs törvényes keret arra, hogy kétnyelvű utcanévtáblákat helyezzenek ki, ezért nem is tették meg. Florea szerint a kétnyelvű táblák „zavarnák a turistákat, akik nehezebben tudnának eligazodni a városban”, ráadásul „a postai küldemények is elkallódnának emiatt”.
KEVÉS PÉNZ JUT AUTÓPÁLYA-ÉPÍTÉSRE. Az elmúlt hat esztendőben Románia 28 milliárd eurót költött az infrastruktúra fejlesztésére, utak, vasutak, repülőterek, kikötők építésére, illetve fejlesztésére. Ebből a statisztikai hivatal adatai szerint mindössze kétmilliárd eurót fordítottak autópálya-építésre, dacára annak, hogy a szavak szintjén minden kormány ezt tartotta elsődleges feladatának. (Ziarul financiar)
ÉLEN A GYERMEKSZEGÉNYSÉG TEKINTETÉBEN. Az UNICEF szerint az Európai Unióban Romániában a legnagyobb a szegénység a gyermekek körében: 72,6 százalékos. A hazai gyermekszegénység kétszer nagyobb az EU-s átlagnál, és nyolcszor nagyobb az unió négy legnagyobb tagállaménál. Az 1 és 16 év közötti gyermekeknek civilizált életfeltételeket kellene biztosítani, ami az UNICEF kritériumai alapján napi háromszori táplálkozást jelent, ebből egyszer kell húsételnek is az asztalra kerülnie. A gyermekek civilizált életkörülményeihez tartozik az is, ha időről időre új ruhákat kapnak, van otthon terük a tanulásra, és részük van családi, illetve egyházi ünnepekben. (România liberă)
