A szinte csak skandálva kimondható ÁÜÍŰ bizonyult a legügyesebbnek a Háromszéki Diáknapok (HDN) tizedik, jubileumi kiadásán – és mivel kovásznai csapatról van szó, ők kapták a KOBAKÉ-díjat is, amelyet Kovászna, Barót, Kézdivásárhely legjobbjainak szoktak kiosztani. A gálát – amely valójában a döntő – meglepetéshelyszínen, a kézdivásárhelyi Vigadóban tartották, sokan akkor jártak ott először. Az eredményhirdetés után hajnalig tartó mulatsággal zárult a szerdán örömzenéléssel kezdődő rendezvénysorozat.
Az idén részt vevő húsz csapatból tizenöt volt sepsiszentgyörgyi – öt esett ki az előselejtezőn –, és öt nevezett be a többi háromszéki városból. Voltak közöttük visszatérők – a nyertes csapat neve is többéves már, bár összetétele változott közben, mint mindegyiké, hiszen középiskolás és egyetemista fiatalokról van szó –, és új cégér alatt indulók, köztük a volt szervezőkből verbuválódott Fáin Kicsi Csapat, amely a második helyen végzett, de a harmadik helyezett Itall és a negyedik Grove Street is friss alakulat (sok régi taggal). Az ötödik helyet a bevált márkát megtartó The Bombers, a hatodikat a szintén ismert Orgazmusszauruszok foglalták el, a sportszerűségi díjat a Neo érdemelte ki. Hosszas küzdelem után, amelynek azonban minden perce élmény volt – állítja minden megkérdezett. Az azonnal megoldandó és a hosszabb lejáratú feladatok pörgésében mintegy négyszázan vettek részt, a szervező megyei kulturális központ és a Regös Egyesület munkáját önkéntesek is segítették.
A 4-es kilométerkőnél lezajlott csütörtöki nap után pénteken Sepsiszentgyörgyön folytatódott a verseny: a kulturális-helyismereti pontgyűjtés során helybeli templomokat és régi épületeket kellett azonosítani egy-egy részletet tartalmazó fényképről, közmondáspárbajon és csapatsudokun kellett helytállni, majd régi idők játékait begyűjteni és bemutatni. Délután Nagy Dobást szerveztek a sportcsarnokban, egyszerre hatszáz – támogatásként kapott – labdával, és mindenféle szokatlan meccset, illetve tusát: például kosárfocit, tollasröplabdát, ugrókötél-maratont és a mozgó fal résein való átugrást, amit csak bizonyos, a kivágott részhez illeszkedő testtartásban lehetett végrehajtani. Szombaton nosztalgianapot tartottak az elmúlt kilenc év legérdekesebb versenyszámaival, úgymint: vakfoci, visszafelé lovagló staféta, élő videoklip, házépítés „pufulécből”. Ebből a sok-sok részeredményből adódott össze az első hat csapat pontszáma, a végső rangsor pedig a szintekre épülő gálán alakult ki. Az első a felismerés, a második a feláldozás, a harmadik az összhang, a negyedik a kinyilatkoztatás, az ötödik pedig a bizalom szintje volt, mindig a gyengébb csapat esett ki. Az utolsó feladat élő híd építése volt, amelyen a teremben ülő csapatok egyikének át is kellett jutnia. Nagy volt az izgalom, a kovásznaiak azonban rekordidő alatt megmutatták, hogy a legesélyesebbek közé tartozó „nagyokat” is le lehet győzni. Orbaiszék egyébként másodszor bizonyít, 2011-ben a szintén kovásznai Tiszta Piszok csapat nyerte a HDN-vetélkedőt.
