Kelet-Ukrajna két megyéjében, Donyeckben és Luhanszkiban 74,87 százalékos részvétel mellett zajlott a tartományok önrendelkezését felvető népszavazás vasárnap. A voksolók 89,07 százaléka a nemzeti függetlenség mellett szavazott, 10,09 százaléka ellene.
Az Európai Unió viszont nem ismeri el a kelet-ukrajnai tartományok területeinek önállóságáról tartott referendum eredményét. A brüsszeli vezetők szerint a szervezőknek nem volt demokratikus felhatalmazásuk. Elrettentésül további szankciók bevezetését helyezték kilátásba Oroszországgal szemben, újabb vízumtilalmakat vezettek be: eddig 48 személy állt a célkeresztben, számuk most 15-tel nőtt. Ezúttal cégeket is sújtanak a tilalmak, többek között két krími energetikai vállalatot. Az uniós biztosok felhívták a figyelmet a közelgő ukrán elnökválasztás fontosságára is, mintha egy új elnök személye önmagában stabilizálhatná a helyzetet.
Sok szó esett már az unió gazdasági, pénzügyi, sőt, külpolitikájában is uralgó kettős mércéről, amelynek újabb tanújele a kelet-ukrajnai népszavazás negligálása. Egyfelől az unió állandóan az emberi jogokat lobogtatja – nagyon helyesen! –, másfelől láthatólag semmibe veszi bizonyos, önhibájukon kívül reménytelen helyzetbe kerülő közösségek önrendelkezéshez való jogát. S itt felvetődik a kérdés, miként alakultak ki a kilencvenes évek elején széteső szovjet birodalom határai. A trianoni és az ezt követő párizsi békeszerződések után is bizarrul alakultak az európai határok. Bizonyos népeket kimondottan büntettek, viszont néhány ország – Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia – azóta szét is esett! A Szovjetunió tagköztársaságainak határait maga Sztálin húzta meg piros ceruzákkal, ezek a határok többször is változtak. A jótevő halála után a helyébe kerülő Hruscsov például azért „ajándékozta” a Krím félszigetet Ukrajnának, mert azt akarta, hogy szeretett ukránjai feledkezzenek meg a több mint ötmillió áldozatot követelő, a harmincas években mesterségesen előidézett éhínségről, amikor Ukrajna bizonyos területeit lezárták, éhhalálra ítélve a lakosokat. Nyilván, épeszű szovjet pártfőtitkár álmában sem gondolta volna, hogy a Szovjetunió belátható időn belül széteshet. Ez megtörtént, és az új határok szentesítése után, egyik napról a másikra, több mint 28 millió orosz került kisebbségbe. Ráadásul mindenért az oroszokat okolták, ők lettek a kelet-európai történelemben mindig vészes és baljós szerepet játszó bűnbakok.
Arra, hogy ez a helyzet robbanással fenyegethet, senki nem gondolt, s most, amikor bekövetkezett, látható, hogy az Európai Unió vezetői képtelenek kezelni a válságot. Amely korántsem ért még véget, sőt, csak most kezdődik.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
